Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Részletek Csala István életrajzából

osztással kapcsolatos első dokumentálható esemény a földreform bizottság március 12-i ülése volt (Cegléd, 1945. március 18.) A Ceglédi Földigénylő Bizottság megalakulásának pontos ideje nem ismeretes, de működését bizonyítja, hogy április 8-án az Árpád térre összehívott nagygyűlésükön ismertették a szónokok a részleteket s "közel 500 nincstelen" a birtoklevelet is átvehette. Apró, ám jellegzetes adalék, hogy az MKP egy nappal korábban szintén tartott e témáról külön nagygyűlést. (Cegléd, 1945. április 8.) A földreform politikai jelentőségét minden párt felismerte és igyekezett a saját hasznára fölhasználni az ebben rejlő lehetőségeket, ezért került rövid idő múlva a Bizottság a támadások kereszttüzébe. A földosztás során elkövetett hibák, igazságtalanságok és a vezetők iránt megnyilvánuló bizalmatlanság miatt szeptember 1-én az Országos Földbirtokrendező 'fanács feloszlatta a c<?c;/(?íftszervezetet. Az új összetételű bizottság Csala István elnökletével szeptember 2-án alakult meg, de a személyét ért támadások miatt már november 1-én lemondott. A történetnek azonban itt még nincs vége. A Csala István által elmondott akció volt a folytatás, amely a "Földet vissza nem adunk!"mozgalom elnevezéssel került be a történelembe. A részletes feldolgozásra váró eseményből ezúttal csak a tényekkel ismerkedjünk meg: Kerék Mihály, az Országos Földbirtokrendező Tanács kisgazdapárti tagja egy, a ceglédi Városházán összehívott ülésen 7 panaszos kérésének megvizsgálása után perújítást kért, a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet a helyi Földigénylő Bizottság is aláírta. Néhány nap múlva azonban a helyi és országos kommunista sajtó mély felháborodással írt az esetről, az ügy kapcsán Kerék Mihály személyét sorozatos és kíméletlen, igazságtalan és vad támadások érték. Az MKP helyi csoportja ellenlépésre szánta el magát. (Cegléd, 1945. november A.) Az immár kommunista elnök vezette Földigénylő Bizottság Török Zselinszki'János vezetésével 100 (mások szerint 80) tagú küldöttséget indított Budapestre 1945. január 15-én, az út szervezői a kommunista párt tagjai voltak. Panaszukkal előbb Rákosi Mátyást, az MKP főtitkárát, államminisztert, majd Donath Ferenc földművelésügyi államtitkárt, Veres Pétert, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökét, Kerék Mihályt a Földbirtokrendező Tanács megyei vezetőjét és Kovács Béla földművelésügyi minisztert keresték fel. Az egyik résztvevő szerint nem éppen békés hangulatú "találkozón" Veres Péteri]]. Kovács Béla ígéretet tett a panasz kivizsgálására. Február 6-án az előbbi valóban megjelent Cegléden s az Országos Földrendező Tanács képviseletében felülvizsgálta Kerék Mihály korábbi döntését: a 18 peres ügyből 16 esetben léiül is bírálta azt. A Ceglédi'Kisgazdaújságban Kerék Mihály józan érveivel visszautasította az őt ért vádakat, de rövid idő múlva lemondott tisztéről. 1946. április 2-án elkészült a jelentés arról, hogy a földosztás befejeződött Cegléden. A MOSZK-ï6\ és a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos terveiről az itt elmondottakon kívül többször is nyilatkozott a korabeli lapokban Csala István. Tiszteletreméltó, jó szándékot sugalló véleményét saját tapasztalatai alapozták meg, azonban a cikkekből egyúttal baljós események is előrevetítik árnyékukat. íme, az egyik idézet: "Ma már nincs értelme a mezőgazdaságban annyiféle szövetkezetnek, mint régen volt. Legyen a faluban csak egy szövetkezet: a földmívesszövetkezet és ennek egyes csoportjai, osztályai lássák el a különböző feladatokat." (Dolgozó parasztok kezébe kell adni a szövetkezetek irányítását.) Nem nehéz ebben felismerni az aktuálpolitikai irányvonalat - a következményeket már mi is" ismerjük. A Magyar Országos Szövetkezeti Központot négy részvénytársaság összevonásával egy 1947-es kormányrendelet állította fel. Feladata a tagszövetkezetek termelésének előmozdítása, termékeiknek értékesítése, nyersanyaggal, gépekkel való ellátása, ellenőrzése stb. A minisztertanács 1948-ban alkotott rendelete éltelmében földművesszövetkezet és földművesszövetkezettel megegyező célú szövetkezet csak a MOSZK tagjaként működhetett. A 4049/1949- kormányrendelet szüntette meg ezt a szervezetet, jogutódja a SZÖVOSZ lett. Bárányos Károly (1892-1956) a MOSZK-hoz kerülése előtt közellátásügyi, majd földművelésügyi miniszter volt. 6. Ez a kormány már csak a nevében volt koalíciós kormány. Két fontos esemény ugyanis előre meghatározta sorsát, körülhatárolta lehetőségeit. Az első fontos pont az 1947-es választás volt, amely lényegesen megváltoztatta az erőviszonyokat a koalíción belül. A "kék cédulás" jelzővel illetett választás során 100 mandátumával az MKP lett az ország legerősebb pártja, bár abszolút többséget így sem szerzett az országgyűlésben. Ezt a helyzetet 341