Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története
A FAMÍLIA SIKERES VÁLLALKOZÓJA A korábban iparosokat adó Csala famíliában Bertalan lett az első férfi, aki a földművelésben ért el figyelemre méltó sikereket. Foglalkozásváltása nem tipikus: iparosdinasztiából ritkán lett valaki gazdálkodó, inkább fordított váltás a jellemző. Mint „földműves" okos szerződéseket kötött, sikeres vállalkozó lett, amit a családi iratok között fennmaradt adásvételi szerződések is tanúsítanak. A tulajdonjogi megállapodások szerint 1905 és 1932 között 11 alkalommal sikeresen gyarapította vagyonát. 27 Szőlőterületet, szántóföldeket vásárolt, majd 1918-ban a szülői házat - édesanyja életfogytig tartó haszonélvezetét elismerve s testvérei örökrészét megváltva - 14.875 koronáért megvásárolta. 28 A tulajdonába került ingatlanok sokféleségét mutatja, hogy 1930-ban 13-500 pengőért egy motoros darálómalom is birtokába került. Egy élete alkonyán keletkezett feljegyzésben 20 kat. hold szántóföld, 1,5 hold szőlő tulajdonosaként említették. 29 Tanyáját a volt úrbéri legelők területén építette fel, amelyet a város - siettetve a legelőelkülönözést - már 1855-ben 4 éves időtartamra 2500 hold nagyságban vállalkozó gazdáknak adott bérbe. A véglegesen áruba bocsátott legelőkön kezdődtek meg 1864-et követően a még csak időszakosan, nyaranta lakott lakóhelyek, tanyák építése. 10 Birtoka a Budapest-Szolnok vasútvonal mentén, az ún. Budai úton terült el s jó minőségű földeket foglalt magába. Ez a terület a katolikus és a vegyes felekezetűek által lakott - Cegléden térbelileg is jól elhatárolható - területek metszéspontjában feküdt, ahol a helyileg elterjedt tanyásszántóművelésbe kezdett s állattartásra rendezkedett be. 31 A helyi gazdák hagyományához igazodva mezővárosa termelési struktúráját vette át: búza és kukorica mellett árpát termesztett. A vetésforgót ismerte és alkalmazta, amely még nem volt általánosan elterjedt a ceglédi tanyavilágban. Ipari- és takarmánynövényeket még nem termesztett. Gazdálkodása kezdetén egy ideig szülei földbirtokának jelentékeny részét is bérbe vette. Birtoka élete végére - a különböző vásárlások révén - a középparaszti kategóriába került. A jelentősebb földvásárlások 1918 után történtek. 12 A megvett területek művelésére béreseket és cselédeket alkalmazott, de ezek foglalkoztatása 1912-1913 után lecsökkent, mivel fiai munkaerejét vette igénybe. Csala Bertalan négy elemit végzett, további ismereteit az életből merítette. Egész életében gazdálkodással foglalkozott, korának parasztgazdái szemléletével rendelkezett. Birtokos társaihoz hasonlóan az ő világszemléletében is az egyedüli értékmérő a folyamatosan gyarapodó takarékbetét és a földtulajdon volt és maradt. Megszokott és ismert környezetéből a világháború sem mozdította ki, a frontokra nem került ki, altiszti rangban egy hadifogolytábor őrsparancsnokságán teljesített szolgálatot. A nagyvilág megismerésére, idegen emberekkel és kultúrákkal való találkozásra nem nyílott lehetősége. 11 Halálakor földjei mellett Cegléd belterületén megvásárolt szülőházát (Temető u. 17.) és 300 négyszögöl ingatlanon levő darálómalmát ismert végendelet nélkül hagyta fiaira. 14 Gyermekei apjuk foglalkozását követték, de István kiemelkedett soraikból, mert a családi hagyományoktól eltérő módon a közéleti politizálásba bekapcsolódva jelentős politikai- társadalmi karriert ért el. CSALA ISTVÁN IFJÚKORA Elsőszülöttként 1899- november 2-án született Cegléden, 1s testvérei: Ferenc 1901-ben, János 1907ben jöttek világra. Egyikőjük gyermekkorában sem volt semmi rendkívüli. Sorstársaikhoz hasonlóan hat elemit végeztek. István előbb városi környezetben, majd a tanyai Kámáni iskolában gyarapította isme309
