Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

Szabó Róbert (MTA Történettudományi Intézete): A CEGLÉDI CSALA FAMÍLIA TÖRTÉNETE Cegléd társadalmi fejlődésében a török hódoltság hosszú időre kiható módon éreztette hatását. Szultáni hász-városként a XVI. század közepétől évi átalányadót fizetett,

1 magisztrátusa szabadabban működhetett, ha korlátozottan is, de joga volt a település belső életének szabályozására. Korábbi földesura a török elől a távoli Pozsonyba menekült Clarissa apácarend „rajta tartotta a szemét". Tiszttartója révén bizonyos adókat beszedetett, ajándékokat várt el, így a város a kettős adóztatás terheit is viselte.

2 A korábbi földesuraság csak a XVIII. század közepén, a birtokigazolások idején látta elérkezettnek az időt a - kényszerűségek miatt meglazult - feudális függőségi viszony helyreállítására, a mezőváros feletti uralom visszaszerzésére. A katolikus vallású betelepülőknek adott kedvezményekkel sikerült elérni a település református jellegének módosulását, a protestánsokból álló önkormányzat összetételét a katolikusok kötelező beválasztásának előírásával és a szenátorok számának növelésével is igyekeztek befolyásolni, sőt megváltoztatni.

5 II. József rendelete Ceglédet „megfosztotta" korábbi földesurától, de nem mentesítette a függőségi viszonytól. A clarissák vagyonát a Kamara, majd a Helytartótanács kezelésében lévő Vallásalapítványi Uradalom kapta meg s így a város velük próbált megegyezni az 1846-os sikertelen örökváltsági kísérletkor is.

4 A jobbágyfelszabadítás, majd a 18 évig tartó úrbéri per lezárulása után került csak sor a vallásalapítványi földek megvételére.'' Az 1849- évi vagyonösszeíráshoz képest - amikor a város 17.000 lakosa közül 16% önálló kereső volt, az összlakosság 5,7% telkes jobbágy, 8,4% házas zsellér, 1,9% iparos - a XIX. század utolsó évtizedében a keresők aránya a segítő családtagokkal együtt 41,7%-ra nőtt.

6 Azon belül a mezőgazdasági népesség aránya csökkent, a termelési ágak között százalékarányban a legintenzívebb növekedés az iparban és a közlekedésben foglalkoztatottaknál figyelhető meg.

7 A város vezető rétege a fent írottaknak megfelelően átalakult. Élre kerültek az ipari és kereskedelmi vállalkozók, akik több lábon állva egyaránt érdekeltek a háztulajdonokban és a szőlőbirtokokban. Sikerült kiszorítaniuk a régi nagygazda vezetőréteget, akik a földbirtokra alapozva gyakorolták hatalmukat. Eltérő mentalitásuk életviszonyaikban is megfigyelhető. A nemesség korábbi jelentéktelen szerepéhez és befolyásához képest még jobban teret vesztett.

8 Cegléd társadalmi jelentősége megnőtt - 1840-től rendezett tanácsú város, az 1848. évi V. te. szerint országgyűlési követ küldésére lett jogosult. A fejlődéssel párhuzamosan a településen lassan előre haladt a városiasodás folyamata, az 1867-es építési szabályrendelet hatására például nőtt a cserepes és téglafalú házak száma.

9 307