Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

Nagyon keveset tudunk Gonda János Frigyesről. Mindössze két év ceglédi működési idő (18981899) köthető biztosan a nevéhez. Az pontosan kiderül az általa közzétett hirdetésből, hogy Szmrecsányitól vette át és Szágeréknek adta tovább a Gombos udvari műtermet. Lehet, hogy nagyszabású tervei voltak, ezért kezdte társsal az üzletet, néhány hónap múltán azonban már egyedül próbált talpon maradni. Rövid ittléte alatt igen nagyszámú felvételt készíthetett s képei nagyon jó minőségűek. Az a gyanúm, hogy Gonda magyar keresztneveit fordítás útján „szerezte", talán inkább Johann Friedrich néven látta meg a napvilágot. Egyúttal készégesen elismerem, hogy egyéb bizonyítékom nincsen Gonda származásának igazolására, ezzel nem akarom őt „megfosztani" a magyar családfától sem. További sorsa ismeretlen." Lőwy L. neve csak rövid időre bukkan fel ebben a történetben, éppúgy, mint személye a ceglédi fényképészetben. 1900-ban ő követte Szmrecsányit a Szegfű utcában. Az általa föladott hirdetésben budapesti és külföldi tapasztalataira hivatkozott - a gyűjteményben föllelhető egyetlen, általa készített fotó viszont nem a legjobban sikerült. A fénykép igen szép, rajzos hátlapjára azonban szerencsére teljes nevét rábélyegezte, innen tudjuk, hogy Lipót volt a keresztneve.

58 Lukács - csupán a vezetéknév, amit leírhatunk róla. Pontosabban: Lukács és Társa, Czegléd, ezt írta a fényképek hátlapjára. A műterem nevét, címét már nem tüntette fel, a gyűjteményben őrzött két felvétel alapján nem deríthető már ki, hogy hol dolgozott?

59 Az utód, Zoltán Zsigmond segítségével azonban szerencsére mégis azonosítható a pontos működési hely és időpont. Méghozzá egy 1902-ben feladott hirdetés alapján, melyben Zoltán Zsigmond fényképész bejelentette: ...,,a Lukács Z-féle fényképészeti műtermet megvettem és ügyesen berendeztem." A helyi újságok későbbi számai igen mos! i tohán bántak az új fényképésszel, neve • igen keveset fordul elő a továbbiakban. Érdemes lenne megtudni, miért nem adott fol Zoltán Zsigmondhirdetéseket? Mert amikor 1903-ban szó esik róla, éppen nem üzleti ügyben említi a Ceglédi Újság a nevét, hanem egy furcsa bűnügy kapcsán: „Fényképtolvaj. Csütörtök éjjel ismeretlen tettes álkulccsal kinyitotta Zoltán fényképész műterme előtt levő fénykép kirakatot s a képet mind kiszedte belőle. A rendőrség erélyesen nyomoz ez ügyben." Ki és miért lopott 1903ban fényképet Cegléden?- örökre rejtély marad. 1905-ben újra a fényképészeti és festészeti tevékenységét ajánlja a ceglédi lakosok figyelmébe a „Zoltán fényképészeti és festészeti műterem." Mózer Aladár felvétele 1908-ból az Iparlajstrom őrzött meg (a képen Ócsai Ottilia 88.47.92.) értékes adatot róla. Ebben az évben kelt 283