Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden
Cegléden jól ismerték őt nem csak a megrendelői, de a hivatalos szervek is. 1894-ben a polgármesteri hivatal 65 forint 20 krajcárt fizetett ki neki a város részletes lefényképezéséért. Jó volna tudni: milyen alkalomból, milyen célra készültek a felvételek s fellelhetők-e még valahol? 1895ben a helybeli újság is közölte a hírt: Szmrecsányi Miklós a környékbeli csendőrszakaszok ceglédi lőgyakorlatáról készített 2 felvételt. S hogy a szenzációból senki se maradjon ki, a két képet rövid időre a kirakatba is kitette a fényképész. 1897-ben újra a város volt a megrendelője, ezúttal 8 forint volt a munkadíj. 1900-ban még egyszer hallatott magáról, azaz arról, hogy megnyitotta műtermét. Vevőcsalogató érvei közt ez is szerepel: „Néhány évi itteni működésem elég bizonyíték arra, hogy az igen tisztelt közönség nagybecsű megbízásával megtiszteljen." Innen Nagykőrösre költözött, mert a ceglédin kívül ott is tartott fenn még egy műtermet a Szolnoki úton. A hírek szerint élete végéig ott maradt. 51 Szmrecsányival egyidőben, 1894-ben „tört be" a ceglédi piacra Szigeti Henrik. Ő viszont Szolnokról jött s állandó műtermét ott fenntartva, Cegléden csupán vasárnaponként állt a ceglédi fényképezkedni vágyók rendelkezésére. Az újsághírben fontosnak tartotta megemlíteni: „A fényképek kidolgozása a kitűnően berendezett és általánosan elismert jó hírnevű szolnoki műteremben történik." Előbb a Jászberényi út 114-ben Steiner Ignác házában rendezkedett be, néhány hónap múlva azonban áttette székhelyét a Szegfű utcába. Egy igen nevezetes helyi esemény megörökítése is az ő nevéhez fűződik: Kossuth Ferenc első ceglédi látogatása alkalmából „jól készült fölvételeket végzett" - írja a Czegléd c. újság. 1899-ben újra hírt adott magáról, azt tette közzé, hogy ezúttal állandó, saját műtermet nyit, továbbra is vasárnapi rendeléssel. ígéretét azonban nem tartotta meg, legalábbis neve nem fordul többé elő a ceglédi sajtóban, szolnoki műtermét viszont forgalmas üzletté szervezte át. S2 A műtermek ismertetésénél már szóba került a SzágerM. név. Talán az egyik legérdekesebb és legsikeresebb karriertörténet az övéké, azaz a Száger és Rudda famíliáé Cegléden. Néhány adat erejéig érdemes velük megismerkedni. A Száger M. név mögött Száger Mária személye áll. Az ő portájukon épült egy műterem 1897-ben. Nem tudjuk, ki volt a fényképész, mert az apróhirdetés csak annyit árul el róla, hogy „minden tekintetben ügyes és jártas egyén", aki a budapesti Rollernél és Streliszkynél tanult. Tudjuk viszont, mi mindenhez értett, mert ez benne van a hirdetésben: „Különlegesség gyermek és mennyegzői felvételekben, nemkülönben csoport, éSzágerMária (91.4.10.) 280
