Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

kiséretével átkel Vácra s ott a főkapitány minden nevezetest megmutatott neki. Egy esztendő múlva ismét érinti a követség Vácot. A törökök szívélyesen fogadják őket a szigeten. Másnap Beniczky átküldi egyik hadnagyát Czernin meglátogatására s érdeklődni a követség tevékeny­sége felől. A török nem engedélyezi, hogy egyedül vagy többen vele érintkezzenek, tartva attól, hogy azon napon várható csődületből baj származhat. Úgy látszik, kíváncsi török látogatókra lehetett számítani, amint szokás volt ilyen fogadásoknál. A követség sátora körül így is néhány töröktől szidó és fenyegető szavakat lehetett hallani - írja Wenner. Mindkét fél részéről a diplo­máciai kapcsolatoknál a másik sérthetetlenségére kényesen vigyáztak. 102 VÁCI KAPITÁNYOK HÍRADÁSAI BETHLEN GÁBOR BUDÁN TARTÓZKODÁSÁRÓL Báthory Gábor fejedelemmé választásának Erdélyben, l608-ban támogatója és előkészítője Bethlen Gábor. Ezért megválasztása után gazdagon jutalmazta, Déva várát és más birtokokat kapott tőle. Bárhory kicsapongó életmódja miatt tőle elhidegült a puritán erkölcsű Bethlen Gá­bor. Végül menekülnie kellett Erdélyből, amikor megtudja, hogy a fejedelem életére tör, meg akarja öletni. A török Portához fűződő korábbi jó kapcsolata révén, 1602-ben odamenekült két­szer is Székely Mózes híveként, több basa barátságát élvezte. Bocskai fölkelésekor hazatért. Most ismét török földre készült, előbb azonban a budai pasa támogatását akarta megnyerni. Joó Máté váci vicekapitány Bethlen Budára érkezéséről számol be 1612. október 9-én Draskovics újvári főkapitánynak, dunamenti generálisának: „Nagyságodnak egyebet nem írhatok, Budárul csak mostan érkezek meg emberem kit oda be vigyázni bocsátottam vala. Bethlem Gábor ma har­madnapja hogy Budára érkezett maga szolgáival mint egy huszad magával vagyon nagy frissen minden napon különes különb köntösben öltözik hol bársont vészen reá hol skarlátot. Úri mó­don viseli magát minden udvari népivel subákat is külömbeket veszön reá és nagy ceremóniák­kal késértik be az Basa Udvarában, előtte csausok ketszővel, Thuri Jánoshoz szállították be. Az mint az /emberem/ értette, ott benn segítséget kér, basátul Báthori ellen. Az törökök hirdetik hogy nem adna, de alattomban az mint értőm Lippa alá megyén az Török, mivel hogy az mine­mű vára vagyon Bethlenemnek otth, oda azt szállotta volna megh Báthori, az alól akarnák el űznie." l ° 3 Bethlen a váciak közvetítésével levelet küld Thurzó Györgynek. A palatínus olvasva sorait, megértette célját: Báthori helyébe más fejedelem kell Erdélynek. „Kik legyenek és kik ne, Nagy­ságod jól tudia." 1(M Szerényen elhárítja magától, de Thurzó sejtheti, hogy olyanra gondol, aki véleménye szerint, „szomszéd országokkal békében él, országát csendességgel gubernálja és törvény szerint igazságnak szolgáltatja." A palatínus ismerve Bethlennek a törökhöz fűződő jó kapcsolatát, előre látta, hogy hozzá fog fordulni segítségért, s valóban Budáról Drinápolyba tá­vozott a szultánhoz. Közben az erdélyi országgyűlés Bethlent fő- és jószágvesztésre ítélte. A szultán Drinápolyban fogadta 1613 februárjában, kérését meghallgatva, segítséget adott melléje a szerdár Szkender basa vezetésével. Bethlen a török segítséggel megérkezik. Április 28-án Budáról leve­let ír a palatínusnak. Dóczy István váci kapitány ott tartózkodva, sürgősen Vácra küldi vicekapi­tányának, meghagyva, továbbítsa Kohárynak, ne késsenek vele. Joó Máté a kísérő levélhez hoz­záfűzi: „im kegyelmed kezéhez küldöttem, kegyelmed küldje el, ha mit érthettem volna kegyel­mednek örömest meg jelentettem volna, írja /ti. Dóczy/ hogy az dologh igön veszödelmös mely az mi nemzetségönkre concrual /néz/ talán csak hiszelködik." m Szkender szerdár /vezérpasa/ seregével bevonul Kolozsvárra, Bethlent megválasztják fejede­lemmé. Ez volt az utolsó tudósítás, amit Sárközi Joó Mátétól olvashatunk. Utánavalő évben Koháiy „szegény Joó Mátéról" ír, tehát már nem él. 1 " 6 Milyen körülmények között halt meg, nem tudjuk. Akkor a vicekapitányok élete is olyan bizonytalan, mint legényeiké. Csatában, török ellen esett el? Utódát Gyöngyösi Nagy Egyedet az érsekújvári főkapitány, Teujfenbach /íWo//'ajánlotta Eer­dinánd főhercegnek, kinevezését 1614. április 4-én elfogadva, dekrétuma hozzájárult. 107 23

Next

/
Thumbnails
Contents