Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

arra hogy milyen bőséges forrásanyagot hagynak így az utókorra' gondoltak .de m,nd,g a leaobb, néha nem is csupán a saját felvételei, .ette közsfemlSe a ftytóptz* szem es nagyszerű módszert alkalmaztak.

24 8 s2amtalan е

8У" A CEGLÉDI MŰTERMEK Járjuk most vég,g gondolatban Cegléd barakk műtermeit, megszületésük időrendjéhez igazítva sétánk képzeletbeli irányát. 1.1. Először a mai Múzeum utcába kell mennünk s kb. a Kossuth Múzeummal szembeni oldalon megállni. A fényképészek a legkülönbözőbb neveken említik ezt a területet (Faragó Lajosné háza, Szegfű u. - Vasút u. sarok, Kovács4'é\e ház, Szegfű u. - Rákóczi út) s ezzel alaposan megnehezítik, néha csak valószínűsítik az azonosítást.

25 Amit szinte biztosan tudunk: Matsko Károly fényképezett itt először 1884 nyarán. A telek tulajdonosa akkor Faragó Lajosné volt. Egy levéltári adat szerint Faragóné 1883ban engedélyt kért és kapott leégett műhelye újjáépítésére. Lehet, hogy ez az első ceglédi műterem alapítása? Sajnos, e feltételezésen kívül az építés körülményeiről, egyáltalán az ötlet kitalálójáról többet nem tudunk.

26 39 évig állt ez a műterem, Matskón kívül Petritz Antal, Szigeti Henrik, Szmrecsányi Miklós, Lőwy Lipót, Lukács ?, Zoltán Zsigmond és Czeglédy Sándor működési tere volt itt. Ez utóbbi dolgozott itt utoljára, kb. 1923-ig, sőt éppen a műterem erősen megromlott állapota késztethette őt távozásra. Talán ő bontotta le a használhatatlanná vált műtermet.

27 1.2. A Rákóczi úton a központ felé megyünk tovább s a mostani Szerencsejáték Rt. telke lesz a következő helyszín, Jellegzetes ceglédi müterembelso (SzágerM. felvétele 82.6734.) 271