Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kocsis Gyula: Adatok Cegléd történeti demográfiájához a 18. században, különös tekintetel a katolikus beköltözésre
ban rossz, mert nem az össznépességhez arányítja az egyes felekezetek lélekszámát, hanem csak a reformátusokhoz. 30. A feltételezést az összeírások név szerinti vizsgálatával lehetne esetleg igazolni. Az összeírásokban a házak száma mindenesetre csökkenést mutat. Petróci 1961. 112p. 31. A református házasságkötések szezonalitásának adatait Nagy Varga Vera 1987. 120-121.p. munkája alapján ábrázoltam. 32. A történeti demográfiában ennél részletesebb korcsoportonkénti bontást javasolnak, illetve egyes korcsoportokban nemenkénti bontást is (szülőképes korú nők). A kutatás jelenlegi állásában és a jelen tanulmány célkitűzéséhez nem tartottam szükségesnek a részletezőbb bontást. 33- A ceglédi katolikusok körében Magyar Antal (1987) és Kocsis Gyula (1992) végzett eddig ilyen vizsgálatokat. 34. Márta Jánosnét elvette Király István 1748. május 14-én, Kiss Istvánnét Monus Mihály 1746. nov. 29-én, Hajas Jánosnét Báthori Mihály 1747. január 10-én. Az 1749. évi összeírásban már mindhárman az új férjük nevén, 2 fős háztartásban írattak össze a régebbi szomszédok között. 174446-ban Kiss Istvánnét és Monus Mihályt egyetlen személyként írták össze az akkor még külön háztartásukban. 35. Magyar Antal 1987. 139.p. és Nagy Varga Vera 1987. H4.p. 36. A kiterjedtebb anyakönyvi kutatásokkal bizonyára lehetne a példák számát szaporítani. 37. Andorka 1975. 38. A jelen tanulmánynak ez a része kis eltéréssel megjelent a Közelítések с tanulmánykötetben, lásd Kocsis 1992. 39. Az 1773-as végösszegben a bérmáltak kétszer (egyszer áldozóként és mégegyszer bérmáltként is) szerepelnek. Ezért Petróci és az őrá hivatkozók adatát (1961. 53p) helyesbíteni kell, amint erre Magyar Antal rámutatott. (1987. 123.p.) 40. Andorka - Faragó 1984. 415. p. A továbbiakban is az itt közölt megoszláshoz hasonlítom a háztartástípusok ceglédi elterjedtségét, de külön nem hivatkozom erre a táblázatra. 41. Az 1770-es években a dikális összeírások rovatai megváltoztak. A személyekre vonatkozó adatok még a lélekösszeírásokkal összevetve sem alkalmasak háztartástipológiai vizsgálatra, így a népesség egészének (felekezeti különbség nélküli) háztartásszerkezete nem vizsgálható. 262
