Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kocsis Gyula: Adatok Cegléd történeti demográfiájához a 18. században, különös tekintetel a katolikus beköltözésre

különbséget tenni a (felnőtt) gyermekes házaspár, illetve a házas gyermekével élő özvegy szülő között. A házas és nőtlen testvérek együttélése nem volt jelentős a ceglédi katolikusok körében, így az oldalirányban kiterjesztett háztartások nem túl gyakoriak. Ezen háztartástípus gyakorisága egyébként megfelel a más területekről származó adatoknak. Az 1770-es esztendőkben a többcsaládos háztartások közül a leggyakoribb változat a lefelé kibővített háztartás volt, amikor az idősebb háztartásfő házas gyermekének családjával él közös háztartásban. Ennek a típusnak a gyakorisága megfelel a másutt megfigyelhető arányoknak. A felmenőkből álló családmaggal bővített háztartás is gyakori volt Cegléden. Ez a jelenség is elkülöníti Ceglédet a Duna menti és tiszántúli településektől és a Buda környéki falvakhoz közelíti. Továbbá nem volt gyakori a házas testvérek együttélése sem (családok egy szinten). A többcsaládos háztartások számaránya az 1770-es évekre jelentősen nőtt (valószínűleg nemcsak a katolikusok körében), a XVIII. század közepéhez viszonyítva mintegy 10%-kal. Ennek a jelenségnek az okait további kutatásoknak kell feltárni. 260