Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kocsis Gyula: Adatok Cegléd történeti demográfiájához a 18. században, különös tekintetel a katolikus beköltözésre

5. EGYES DEMOGRÁFIAI JELENSÉGEK A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A nagy lélekszámú ceglédi felekezeti közösségekben még a nem nominális demográfiai'vizs­gálatok szisztematikus elvégzése is meghaladná a jelen dolgozat kereteit. A népesség növeke­désének értelmezéséhez azonban elvégeztem néhány számítást, amelyek eredményeit megíté­lésem szerint érdemes bemutatni. A beköltözés folyamatának ismertetése során már hivatkoztam a születések számában megfi­gyelhető jelenségekre, (lásd 1-2.ábra) A katolikus anyakönyvbe 1744 áprilisában kezdték a ke­reszteléseket bejegyezni, míg a református anyakönyv, már az 1720-as évektől kezdve tartalmaz adatokat. Az összevethetőség érdekében mindkét felekezet esetében 1745-1785 között vizsgál­tam a születések számának alakulását, amelyet a következőkben táblázatban is bemutatok. (1. táblázat) A katolikusoknál az (érthetően) alacsonyról induló görbe folyamatosan, egyes eszten­dőkben meredeken emelkedik. (Az emelkedést jól mutatja az 5 éves átlagok görbéje, amely ki­küszöböli az éves ingadozások kiugró csúcsait.) A reformátusoknál 1750-17Ó0 között a születé­sek számának jelentős csökkenését figyelhetjük meg. A csökkenést kiváltó tényezőket jelenleg nem ismerjük, csak feltételezéseket fogalmazhatunk meg. Abból kiindulva, hogy az 1760-at kö­vető esztendőkben a születések trendje mindkét felekezetnél azonosan növekvő tendenciát mu­tat (általában 80-100 főnyi református többlettel) arra kell gondolnunk, hogy az 1750-es évek­ben olyan esemény történhetett, amely csak a református születések számát befolyásolta. Ez pe­dig bizonyára az 1753-as templomper (a templom visszaadása a katolikusoknak) volt, amelynek következménye ismeretlen számú református család elköltözése lehetett. 30 A felekezeti különbségektől független demográfiai magatartást jól illusztrálja a házasságköté­sek számának alakulását ábrázoló grafikon (lásd 3- ábra) is. Jól látható, hogy a katolikus és refor­mátus házasságkötések hullámvölgyei szinte kivétel nélkül egyazon esztendőre esnek. A vizsgált időszakban hasonló mértékben megfelel egymásnak a két felekezet körében a házasságkötések szezonális gyakorisága is. (lásd 4. ábra 31 ) A mortalitás alakulását csak az 1770-es évek elejétől vizsgáltam, és csak a katolikusok köré­ben. Ennek oka az, hogy a temetések anyakönyvezése meglehetősen következetlen volt a ko­rábbi esztendőkben. A katolikus anyakönyvezés kezdetekor (1746-ban) a pap az elhunyt csecse­mőket is anyakönyvezte, de a következő esztendőkben már csak a nagyobb gyermekeket és a felnőtteket. 1772 az első olyan esztendő, amelyben nagy valószínűséggel már a csecsemő halot­takat is bejegyezték. A feljegyzett életkoron (egy hetes, stb) kívül erre mutatnak azok a megjegy­zések, mely szerint a bába keresztelte, vagy a keresztelés után meghalt stb. A temetési anyakönyv­ből történt anyaggyűjtés során három csoportot különböztettem meg: 0-1 éves korig - csecsemő, 1 évestől 10 évesig - gyermek és a 10 év fölöttiek - felnőtt csoportját. 32 A megszületett gyermekek és az egy éves korukig meghalt csecsemők számát egyazon grafikonon ábrázolva (lásd 5. ábra) megállapíthatjuk, hogy az 1770-es, 1780-as években a csecsemőhalandóság 20-40% között moz­gott a ceglédi katolikusok körében. A vizsgálható esztendők többségében azonban inkább az alsó határ közelében lehetett. A gyermekhalálozás (6. В ábra) igen nagy évenkénti ingadozást mutat, értékei magasak, és három esztendő kivételével mindig magasabbak, mint a csecsemőhalálozá­sé. A felnőttek éves halálozása 30-50 között mozgott, kivéve az 1780-as éveket, amelyekben nagy ingadozást és egyben emelkedő tendenciát mutat. (6.A ábra) Összességében megállapíthajtuk, hogy a ceglédi katolikusok természetes szaporodása az 1772­1785 közötti időszakban évi 20-30 fő között mozgott. (7. ábra) Ez a lélekösszeírások számadata­ival egybevetve évi 0.7-1.2%-os növekedést mutat, ami nagyon magas és így a természetes sza­porodás mellett a folyamatos beköltözéssel is számolnunk kell. 242

Next

/
Thumbnails
Contents