Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622
Október 22-én kelt levelében Thurzó végre a béketárgyalás megkezdéséről értesíti feleségét, Czobor Erzsébetet: „Holnap a Zsitva toroknál való szigetben szemben leszünk egymással." Itt a békeszerződést nyélbeütik, november 11-én aláírják. A török kénytelen elismerni Nógrád és Vác bírását, Habsburg-kézben maradását, a 15 éves háború alatt visszavett várakkal együtt. Vácra külön szól a béke 13. cikkelye: „Vác a magyarok kezén marad, megépíttethessék, de meg ne nagyobbíthathassák." Ali pasa egy esztendő múlva nem jó véleménnyel volt Dóczyról. Cezare Gallo követüknek panaszkodik reá, amiért az óbudaiakat adózásra akarja kényszeríteni. 68 Gallohoz írt másik levelében szintén korholja Dóczyt: „Én nem tudom mi dolog ez, hogy szomszédságunkban ilyen versenyös capitánokat hattak, röndöltek minth az mostani Váczi Capitany Dóczi István. Ki mivelünk nem akar az szomszédságban szép barátságossan élni és lakozni, hanem azokat a jobbágyokat búsítja, háborgattia, az kik soha ez eleodt is oda nem szolgáltak s nem fizettek." w A végvári kapitánynak azonban más a feladata, mint a diplomáciai követnek. Dóczy István és Csuty Gáspár l609-ben követként tevékenykedett. Ali pasa hozzájuk írt leveléből arra következtetünk, hogy Thurzó György nádor „szeretettel írth leveléth" adták át, melyben azt kívánta, mivel „a zsitvatorokán lévő kötés szerint a faluk dolga nem látódván, a meghalt Illésházy nádor által adott és el nem vett levél szerint megesküdtessenek." 70 Thurzó tehát bizonyos napot jelölhetett meg a falvak lakóinak megeskettetésére, ugyanis a békekötés előírta a falvaknak, hogy esküt tegyenek a várakhoz való hűségről. Ezt a törökök nem akarták elfogadni, mert továbbra is adóztatni kívánták azokat a falvakat, amelyek korábban nekik hódoltak. Dóczy István 1Ó12. március 5-én II. Mátyáshoz jelentést küld arról, hogy soha nem került szóba Vác átadása, sőt ígérete sem a töröknek. II. Mátyás ekkor értesíti az erdélyi uralkodót: két levelét megkapta, kéri, a budai pasát intse, hogy saját részéről ne tegyen semmit a béke ellen. „Felségtek a csatolt levélből egyértelműen tudomást szerez, hasonlóképpen váci kapitányéból, Dóczy Istvánéból, kit azzal bíztam meg, hogy mint levelem vivője, ezen ügyben Budán alaposan tudakozódjék." 7i Királyi megbízó leirat érkezik 1615-ben az országos hadbiztosság török bizottságához és Dóczy Istvánhoz, mellyel megparancsolják és az ország rendjeivel összhangban megerősítik: „Vácot és Szőgyént oly eszközzel, ami csak létezik és mit helyesnek tartanak, ügy, ahogy a zsitvatoroki béke előtt ki volt építve, úgy megerősítsék." 72 Dóczy legfontosabb politikai megbízását Bethlen besztercebányai országgyűlésétől kapta Rimay Jánossal, amikor Konstantinápolyba indulnak. 7 ^ A későbbi török-magyar tárgyalásokon, 1б22-1б2б között, Vác visszaszerzése érdekében tevékenykedett. „RÉGI VITÉZ EMBER" SÁRKÖZI JOÓ MÁTÉ VICEKAPITÁNY A Joó család neve eléggé gyakran előfordul tárgyalt korszakunkban. Joó Balázs királyi ügyek igazgatója 1564-ben. Joó Máté Nagyszombatban polgár 1553-1559 között. Joó János lóOl-ben jelentett a királynak a vallonokról. 74 Sárközi Joó Mátéról első adatunk: 1б08. június 7-én Kollonich Szigfrid dunáninneni főkapitány hadiszékében a törvénytevő vicekapitányok, hadnagyok neve között található. 75 I6l0-ben Léván Spáczay Péter kapitány 100 lóval, Jó Máthe" vicekapitány 50 lóval szolgál. 76 Kollonich főkapitány nagyon jó véleménnyel volt Joó Mátéról. Thurzó György nádornak írja 1610. április 5-én Peröcsényi János damásdi kapitányról: „igen részeges és garázda ember" helyébe „végezetre egy jámbor régi vitéz jó hírű embert úgy mint Joó Mateth Commendalom." Thurzó parancsolná meg a kommiszariusoknak visszafelé útjokban „az Damásdi kapitányságot adnák Jó Matthenak, okos is levén hazánknak eő Felségének és Nagyságodnak hasznosabban szolgálhath." 77 18
