Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

JEGYZETEK 1. Pécsi Márton (szerk.), 1967. 165-167, 172, 175. 2. Bél Mátyás, 1977. 84-85.; Taksony nevének eti­mologizálása téves. A helység nevét Taksony honfoglaló nemzetségfőtől kapta. 3. Wellmann Imre, 1967. 282. 4. Id. m. 271. (Szász László fordítása) 5. Pml Klh Tan. ir. Caps. A. Fasc. 1. Nro 13. 6. Vályi András, 1799. 6/a. Fényes Elek, 1851. III. 44, 218.; IV. 40, 170. 7. Galgóczy Károly, 1877. 267, 339, 342, 346. 8. Pml Klh Tan. ir. Caps. A. Fasc. 1. Nro 29­9. Pml Klh Tan. jkv. 1791/92. 88.pag. 10. Káldy Nagy Gyula, 1985. 11. Pml Klh Tan. ir. Caps. I. Fasc. 1. Nro 6. 12. Galgóczy Károly, 1877. 267. 13- L. ll.jp . 14. Galgóczy Károly, 1877. 339.; Kosáry Domokos, 1965. III. táblázat,; Wellmann Imre, 1967. 281.; Nóvák László, 1979. 564. 15. Ol Htl 167. с. С. 3085. 46.SZ. 16. Galgóczy Károly, 1877. 346, 208-209. 17. Id.m. 342. 18. Ol Iltl 167.C. С 3085. 28.SZ. 19. Pml Klh Tan. ir. Caps. К. Fasc. 1. Nro 1. 20. Pml Klh Conscr. Dornest. 1745.; Caps. К. Fasc. 3. Nro. 2. 21. Pml Klh Caps. К. Fasc. 3- Nro 15/c. 22. Pml Klh Caps. К. Fasc. 3- Nro 4. 23. Pml Klh Caps. К. Fasc. 3. Nro 15. 24. Pml Klh Caps. К. Fasc. 3. Nro 5. 25. Pml Klh Caps. S. Fasc. 6. Nro 64. 26. Pml Klh Ö. 328. 27. Pml Klh Conscr. Dornest. 1745. 28. Pml Klh Tan. vegyes ir. 1739-1848, l-27.fol. 29. Pml Klh Caps. К. Fasc. 2. Nro 15. 30. Pml Klh Tan. ir. Caps. A. Fasc. 1. Nro 39­31. Pml Klh Tan. Prot. Current. 1794/95. 115 pag. 32. Pml Klh Tan. Prot. Current. 1795/96. 191-193-pag. 33. Bogdán István, 1990. 290. 34. Id. m. 408-409, 573.; a „barázda" megfelel egy 25 bécsi négyszögöles területnek, és 64 baráz­da tett ki 1600 Dölet, azaz egy katasztrális hol­dat (köszönöm Farkas Péter kollégám számítá­sát, amely tisztázta a barázda terület nagysá­gának kérdését). 35. Pml Klh Tan. ir. Caps. A. Fasc. 2. Nro %; Caps. A. Fasc. 1. Nro 39.; Ö. 1825. 36. Ol Htl 167.C. С 3085. 46. sz. 1-3-pag. 37. Wellmann Imre, 1967. 281-282. 38. L. 36.jp . 39- Pml Pereg úrb. ir. 1846. márc. 31. 72.pag. 40. Pml Pereg úrb. ir. Az 1842 ik ... 74.pag. 41. L. 36.jp . 42. L. 40.jp . 43. L. 36.jp . 44. Pml Pereg úrb. ir. 72. fol. 45. Wellmann Imre, 1967. 274-275.; a német szöveg Farkas Péter fordítása. 46. Ol Htl 168.C. C, 3088. 28,sz. 47. Id.m. 48. Pml Taksony úrb. ir. Rovásösszeírás 1843­49. Pml Taksony úrb. ir. 1849­50. Pml Taksony úrb. ir. Jegyzőkönyve a szántóföld és réti tagokra történt Sorshúzásnak." 51. Pml Taksony úrb. ir. „Barátságos egyezség" 1857. aug. 3- szöveg Rauer Erikné Farkas Zsuzsa for­dítása. 52. Wellmann Imre, 1967. 270-271.; A német szöveg Farkas Péter fordítása. 53- Pml Soroksár úrb. ir. urbárium 1770. ápr. 5. 54. Ceglédbercel második telepítése során soroksári németek is érkeztek a helységbe. Egy néprajzi megfigyelés alapján arra következtethetünk, hogy ők gnmdbergerek lehettek. A hegyvidéki népek között használatos a hátikosár, amellyel könnyebb a szállítás. A berceli „svábok" is hasz­nálják ezt a teherhordó eszközt, de a szomszé­dos helységekben nem található meg. A Sorok­sárra érkezett hegyi németek minden bizonnyal szívesen vállalkoztak arra, hogy tovább vándo­roljanak a síkvidéki tájról a dombos határú Ceg­lédbercelre, ahol féltelkes jobbágyok lehettek. Ott igazán hasznát látták a hátikasnak, amikor a dombsági földekre mentek dolgozni, vagy piacra jártak a környékben. 55. Pml Soroksár úrb. ir. 644. fol. 56. Pml Klh Tan. ir. 1739-1770. 57. Pml Klh Tan. ir. Caps. A. Fasc. 3. Nro 8. 58. Pml Klh Tan. ir. Caps. S. Fasc. 6. Nro 64. 59. Pml Klh Tan. ir. 1739-1848. Évszám nélkül. 180

Next

/
Thumbnails
Contents