Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

gyök 0,5-1 hold nagyságú belsőséget birtokoltak, tehát viszonylag kis íundussal rendelkeztek. A XIX. század közepén megvalósuló elkülönözés és tagosítás kataszteri összeírásai viszont ékesen bizonyítják a kétbeltelkűséget. Taksony 1862. évi telekkönyve szerint Kreisz Antal harty egy telkes gazdának 2 288/100 hold belsőség jutott. Ebből 1051 és 520 Göl „Belsőség", 197 és 253 Döl pedig „Szűrű" volt, valamint kiosztottak neki továbbá 724 Döl területet „házpótlás" címén. GALGÓCZY Károly is említi Taksony központjának funkconális megosztottságát: „A község emelkedett s az árvíztől védett helyen fekszik. Építkezése elég szabályos és csinos. Utszái elég szélesek és rendesek; fákkal kiültetvék... Házai többnyire nád és szalmatetősök ugyan: de lakályosok, elég kényelemre mutatók és tiszták... Rakományok tartása a házak közt tilos. De az istállók még a lakóházak folyásában állanak." 157 Tehát a „szérűskert" valójában olyan rakodókert, amely a XIX. század második felében szerte az Alföldön kialakult a kétbeltelkűség, kertesség megszűnése következtében (lógerek). Soroksár kétbeltelkűséget nem említi Galgóczy: „Az egész község hosszában és keresztben menő utszákkal rendszeres és szabályos alakzatú. Mind a hossz-, és mind a keresztutszák egyenesek és szélesek; azokon a házak, többnyire véggel az útszára, szintén egyenes sorozattal épülvék; széles tiszta udvarok; az udvarokon belől, messze benyúló keitek..." 15H Galgóczy tehát egy szépen rendezett, szabályos településről ad tudósítást. Ez természetesen nem mond ellent a kétbeltelkűségnek. Jóllehet, a kertes települések többsége halmazos szerkezetű, szabálytalan alaprajzú, telekberendezettségű, ám, mint Soroksár példája is igazolja, szabályos települések is lehetnek megosztottak funkció tekintetében. Soroksár mezőváros telekkönyvi felmérése 1865-ben történt meg. A már említett Ott József volt egy telkes jobbágy gazda 50 606/1200 hold földilletőségéből „Lakháza" 381 és „Szérűskert" 393 Dölnyi területet foglalt magába. Szidl János szintén egy telkes belsőségben „Lakház" néven 316 és „Szürüskert" címen 452 Döl földterületet kapott. Neumayer Lőrinc két telkes jobbágy házfündusa 496, és szérűskertje 603 Döl volt. 177