Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

el a belga bank Gubacsot, ahová soroksáriak is kitelepültek, létrehozva Erzsébetfalvát és Kossuthfalvát. A 3062 kh-as Péteri pusztát szintén a soroksáriak birtokolták.

143 TELEPÜLÉSRENDSZER A határhasználat rendjének, s az üzemszervezetnek megfelelően alakult a településrendszer. A vizsgált négy helység viszonylag kis törzshatárral rendelkezett, amelyhez puszták tartoztak. E puszták Lacháza kivételével - mivel a redempció során törzsterületté váltak - ideiglenes tartozékai a településnek. A határhasználat, üzemszervezet alakulása nem tette lehetővé a kis határon a település funkcionális tagolódását. A calcatúrákra, vetőkre osztott határon, a vetésforgás miatt, s a belsőséghez való közelség határbeli üzemhelyek, tanyák kialakulását nem tette lehetővé. A paraszti gazdaság központja, a település belsősége viszont funkcionálisan megosztódott. Mint Pereg és Lacháza példája is bizonyítja, a Duna árvize elpusztította a régi falut, s az emberek elhúzódtak a folyótól, magasabb térszínen, árvízmentes hátakon építették újjá helységüket. A település központjában a lakóházak sorakoztak, míg a gazdasági udvar, a nagyobb teret igénylő gazdasági térség elkülönült a portától, s a belsőség peremére került (l.kép). Valamennyi vizsgált helység kertes, kétbeltelkű település, hasonlóan a többi Duna-melletti és Duna-Tisza közi településhez.

1,14 A funkcionális megosztódást az ésszerű gazdálkodás, és helykihasználás tette szükségessé. Jóllehet, ez a kertes (akolkertes, ólaskertes, szérűskertes, stb) szisztéma ősi települési módra utal, visszavezethető a honfoglalás előtti nomádizmus korába,

m azonban esetünkben ez magyarázatként nem hozható fel. Egy adott korban, a korszerű és racionális gazdálkodás települési formája a kétbeltelkűség vagy kertesség. Jól igazolja e megállapítást az a tény is, hogy a német telepes községekben - ahol tervszerűen építették a települést, szabályos rendben sorakoznak a porták is kialakult a kertesség, a település funkcionális megosztódása. A lakóháztól elkülönülő, nagyobb helyet igénylő gazdasági udvar fontos része tehát a paraszti gazdálkodásnak, üzemszervezetnek. A kert fontos üzemközpont, ahol gazdasági építmények (istálló, szín, kamra), rakodók helyezkedtek el, s meghatározott munkát is végeztek ott (szemnyerés). Lacháza kétbeltelkes település. A faluban lévő portákon álltak a lakóházak, kamrák, a szálláskertben pedig a gazdasági épületek. Számos hagyatéki és adásvételi dokumentum szolgál ennek bizonyságára. Néhai Jaksa Mátyás javain két fia osztozkodott 1770-ben, s a „Ház, 's abban való kettős Szoba, Konyhával edjütt aestimáltatott" 100 forint összegre, a „Kereszt Kamra, melly az Úttzán van" 25 forintot ért, a „Boros vén kamara, Sutu színnel edjütt" pedig 15 forintot. A portától külön lévő „Ló Istálló, Kertel, és Kúttal edjütt" 20 forintra becsülődött.

146 A Gábor testvérek 1766-ban osztozkodtak. Az ő házuk 80 forintot ért. „A Szálláson való örökség, Istállók, és egy Szekér fészer", valamint ,,A' Szállás kert" egyárt 40-40 forintra becsültetett.'

47 Néhai Seregély János javainak összeírása 1823- október 12-én történt: „Egy Ház, és Házi Porta, mellybe két szobából edgy Konyhából edgy kamarából, és edgy rogyó félben lévő, és edgy apró jószágnak való ólból álló épület találtatott" - jegyezték fel. Részletesen szóltak a szálláskertről is: „Szállás Kertben lévő épület áll Kettős Istállóból, Mellyben 1 Kereszt Jászol, 4 darab Szarvas Marha 1 öreg Tehén, 1 3d fű Üsző, 1 Tavali Tinó, 1 ideji Üsző Borjú, 1 Tavali Kancza Csikó, 4 darab Tokju, kos alá való 1 Toklyuh, Kos, Ezen Szállás Kerten Deszka Kapu, és kis ajtó, 1 itató Vályú, 1 Kút ágas mint egy 6 Szekérre való Trágya, 1 boglya széna, 2 szekér Szalma, Kukoricza szár, és pojva, 1 szántó talp" találtatott.

148 Ugyancsak 1823-ban vették lajstromba Ifj. Horváth István ingatlan javait. A lakóház két szobából és egy konyhából állt, valamint egy kovács műhely is volt ott. Kamra is tartozott hozzá. Két szállás kertet birtokolt, „mellyek közül edgyik puszta, másikban pedig edgy jó állapotban lévő fészer és Istálló, mellyben ismét hasított fából készült Jászol találtatik".

149 175