Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

tréfából mondja: „Kálái Váds, Khálki áds, durma kacs!" „Vác várának népe éhes, ne állj, szaladj!" » II. VÁC BOCSKAI URALMA ALATT Bocskai István Erdély fejedelme Magyarország választott királya, az alkotmány és a protestáns vallás védelmében Rudolf ellen fegyvert fog. 1605 őszén a Felföld meghódol neki. VEREBÉLYI KAPUT NYIT BOCSKAINAK Pöstyén fürdőből írta haza Vas megyébe Mesterházy András 1546-ban: „keszvényes embernek az feredő mindenkinek hasznos."

y

' De nem csak azoknak használt, hanem a lőtt vagy kardvágással kapott sebből is itt gyógyulhattak, mint Koháry Péter írja, amikor Pöstyénbe készült: „minthogy rég sebeim fájdalmim megindoltanak rajtam." i5 A fördősök mestersége volt a fűrösztésen kívül a gyógyítás is, a borbélyok, chirurgusok mellett ők is orvosnak számítottak. Itt gyógyult Morgentaller Fülöp nógrádi kapitány, ide érkezik Verebélyi János illavái volt harmincados." Tizenhat esztendőn keresztül éjjel-nappal hite és tiszte szerint védelmezte a király jövedelemét, mely sokszor vére hullásával, teste töredelmével járt és nagy kára származott belőle a lótolvaj morvái kereskedőktől, akik a király jövedelmit, a harmincadot kijátszva, elhárítva, rája lőttek, lábában puskagolyókat nyolc esztendőiül fogva viselte. Annyira jutott, hogy sem él, sem hal és amiatt olyan nyomorúságban van, éhen kell halnia. Jámborok tanácsából Püstyénbe hozatta magát, a borbélylyal megegyezett, ne csak a golyót szedje ki a lábából, egyéb megnyílt sebeit tizenötöd napig gyógyítaná be. Káraiért köszönet sem lett érette, noha véghelyen lett volna fizetése több is, és nagyobb lövések rajta nem lehettek volna." Fentieket a pozsonyi kamara urainak, volt feletteseinek írja, kéri, hogy segítsenek rajta, a király alamizsna-pénzéből és a galgóci harmincadellenőrzésnél kiosztott búzából négy mérővel, „hogy míg itt hévízben leszek, addig táplálhassam magamat." 36 Verebélyin a pöstyéni hévíz segített, felépülve sok fáradozását váci kapitánysággal jutalmazták. Korábban, 1596-ban utoljára Lippa ostrománál a védők között hadnagyként vitézkedett. Alig foglalja el új tisztségét, kirobban Bocskai szabadságharca. Hadvezére Rhédey Ferenc és Némedhy Gergely a téli hadjáratban a Bányavidék meghódítására törekszik. Hadoszlopuk Korponáig jut, Füleken hozzájuk csatlakozik Bosnyák Tamás, nem csak kényszerből, mint Bécsben hitték. Őszintén egyetértett Bocskai célkitűzésével, hogy a „némötöket teljességgel kigyomlálja az országból." Bosnyáknak Drégely, Nógrád és Vác kaput nyit." Verebélyi önként tette, Bocskai megengedte neki, hogy helyén maradjon. A fejedelemnek ugyanúgy esküt tett, mint Csörgő Mihály drégelyi kapitány vagy Malonyai György szécsényi hadnagy: „Esküszöm az élő Istenre, Mennynek földnek és minden állatoknak teremtésire, Atyára, Fiúra és Szentlélekre az egy igaz Szent háromságra, eő felségének reám bízott tisztet, sem a Németnek, sem semminemű pártosoknak és visszavonóknak avagy őfelsége egyéb ellenséginek soha el nem árulom se adományért vagy ígéretért, barátságért sem nyilván, sem titkon..." Verebélyi a török kivonulása után rombadőlt várat örökölt. Ellenállásra akkor sem gondolhatott volna, ha nem érez együtt a várfoglalókkal. Verebélyi azonban Bocskai őszinte hívének vallhatta magát. Ezt bizonyítja Illésy János Rudolf király török deákja. I6ü6-ban Budáról jővén Vácra, a váci főkapitány az ő jelenlétében Ali budai basának és Bocskainak az egészségére ivott a királyi vitézekkel, sőt őt is kényszerítette erre. „Én - írja Illésy - nagyon haragudtam, hogy az én Uramat és királyomat senki nem élteti, tehát megtöltöttem a legnagyobb serleget s ő felsége egészségére ittam." зд 11