Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

nem a diéták nagy szónokai is. 10 A köznemesség is ápolta a régi nemesi hagyományokat, s en­nek szellemében szállt szembe az udvar németesítő és gyarmatosító törekvéseivel is. Kisebb há­nyada a nemzeti sérelmi politikán túl szükségesnek tartotta a polgárosodás irányába mutató re­formokat is. Ennek műveltségi színvonala, életformája, gondolkodása és gazdálkodása egyaránt kiemelte környezetéből." Ezáltal válhatott ez a réteg az ország polgári átalakulásáért és függet­lenségéért küzdő, a „haza és haladás" érdekeit képviselő reformtábor vezető erejévé. A közép­birtokos nemesség a magyarországi rendi ellenállás törzsét alkotta. Magasfokú műveltségének köszönhetően jutott el a politikai, a társadalmi, a gazdasági megújulás szükségességének felis­meréséig és az ilyen irányú cselekvésig. Ebből a rétegből jött és politizált Kölcsey Ferenc, Beöthy Ödön, Bezerédy István és Deák Ferenc. Ennek a köznemesi politikus csoportnak volt tagja DUBRA­VICZKY SIMON, Kölcsey, Beöthy és Széchenyi barátja és harcostársa. József nádor bizalmasa, aki mint Pest megye főispánja jó munka- és személyes kapcsolatban állt Dubraviczkyval. Korának olyan vezető irodalmár politikusaival dolgozott együtt megyéjében, mint Fáy András, s az ország­gyűlésen, mint Kölcsey Ferenc. Mindkét területen Dubraviczky volt a járatosabb és а tapasztal­tabb, akinek véleményére a reformkor egyik meghatározó politikusa Széchenyi István is adott. Kor- és harcostársainak működését számontartja és feldolgozta a történettudomány, míg az övét lassan elfeledték. 12 A 19. század alapvető históriai munkái még mint jelentős ellenzéki politikust jegyzik, a legújabb történeti monográfia azonban meg sem említi a nevét. 13 Tanulmányunkkal a reformkorban tevékenykedő Dubraviczky Simon Pest megyei alispán élet­útjához kívánunk adatokkal szolgálni. Szándékunk felvázolni egy elfeledett reformkori köznemesi politikus pályaképét. Mályusz Elemér megfogalmazásához kapcsolódunk: „Széchenyi kora az а kor, amely követésre méltó, felemelő példák százait állította az utókor eIé." M A következő oldalakon egy ilyen sors bemutatására teszünk kísérletet. A CSALÁD Dubraviczky Simon megítéléséhez, élete egyes motívumainak megértéséhez családtörténeti vonatkozásainak ismerete is szükséges, amiket az alábbiakban vázolunk fel. A 15. és ló. század folyamán a török dúlások miatt több család telepedett át Horvátországból a szorosabb értelemben vett Magyarország területére. Az ilyen famíliák ősi neve mellé rendszerint nemzeti - például Horváth - név is jutott megkülönböztetésül. Az ílymódon kialakult kettős ne­vek egyik vagy másik tagja a későbbiekben elmaradt, vagy felváltotta azt az újonnan nyert bir­tokról kölcsönzött név. 15 Horvátországban több Dubravicza nevű helység is ismeretes, de a csa­lád nem ezekről, hanem a Zólyom vármegyei Dubraviczáról kapta a nevét és előnevét, itt Zólyom­ban tűnik fel a 15- század negyvenes éveiben a Dubraviczky család első ismert őse. Gróf Corbáviai Gergely 1445-ben hűséges és kiváló szolgálataiért hű emberének, nemes Hottuthy­ni Györgynek adományozta Dubraviczát, aminek birtoklását két év múlva Hunyadi János kormány­zó is megerősített. Mátyás király 1464-ben kiállított új adománylevelében már befoglalta György fiai /György és Péter/, valamint testvére, Péter és fiai /Miklós, Simon, János/ nevét is. 16 A család tagjai ettől kezdve nevezik magukat Dubraviczkyaknak. Címerük: kékben jobb felé lépő hattyú, nyakán /elölről hátra/ egy nyílvesszővel átlőve. Sisak­dísz ugyanaz. Pajzstakarók: kék-arany, vörös-ezüst. 1 Az alábbiakban a két testvér közül Péter fiának, Jánosnak leszármazottait kísérjük nyomon a 19. századig. Horváth de Hottuthyna Péter fia jános utódai közül Márk Kőkesziről írta előnevét. Dubraviczky vagy Horváth Márk Kinizsi Pál, majd Lajos király bizalmas embere, az utóbbinak először kamará­sa, majd főlovászmestere volt. 1522-ben Dubraviczky Márk és testvére, Mihály királyi adományt nyert a Pest megyei Szele és Félegyháza egész falukra, Györgye felére, valamint Berintsek, Szent­kozma-Demjén, Kétegyház, Pele, Szent-András, Sőregház és Szent-Demeter egész pusztákra. IH 107

Next

/
Thumbnails
Contents