Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Kotics József: Méhészet és paraszti életmód
Az egyes területek paraszti méhészetét bemutató tanulmányok szinte mindegyikében találunk nagyobb állományú méhészetre utaló adatokat. A Nagykanizsa környéki Letenyén egyes méhészek a két világháború közötti időszakban 40—50 család méhet tartottak, amiből évenként egy három akós kád mézet értékesítettek a felvásárló mézeskalácsosoknak. 15 A Gömör megyei falvak több méhesgazdája is tartott 25—30 család méhet, amiből a saját háztartásuk szükségletét meghaladó mézre tettek szert. A jelentkező felesleget az esetek többségében a falun belül igyekeztek értékesíteni. Mindenképpen kivételnek kell tekinteni azt a gömörmihályfalvi Forgón nevezetű nemesembert, akinek a század első évtizedeiben jól rajzó években 100 kasnál is több méhe volt. Jelentős menynyiségű feleslegét a rozsnyói mézkereskedők vásárolták fel. 16 De említhetnénk a szilágysági Bükk falvainak több méhesgazdáját is, akiknél igen gyakran 30— 40 kas méhet találunk még az 1940-es években is. 17 A székelyzsombori Ambrus András a század elején 200 családdal méheszkedett, családjának megélhetését kifejezetten erre alapozta. 18 A korábbi időszakra vonatkozóan is vannak adatok, amelyek nagymérvű méhészetre utalnak. Fényes Elek több helyen is említ olyan parasztgazdákat, akik 150—200 kas méhet is tartanak. 19 Tessedik Sámuel olyan méhészspecialistáról tesz említést, aki méhészetéből hatalmas vagyont gyűjtött. 20 SZILÁGYI Miklós a Nagykunságból olyan méhtartó gazdákat említ, aikik már szolgarendű méhészt alkalmaznak árutermelésre berendezkedett méhészetük gondozójaként. 21 A külterületi méhtartással együttjáró méhészeti gazdatársulásra vonatkozóan Rozsnyóról is van adatunk, ahol a méhek felügyeletét ugyancsak képzett méhészspecialista látja el. 22 A példák sora sokáig szaporítható lenne. Jóllehet eltérő földrajzi területek példáit említettük különböző időszakokból, a közös bennük, hogy az adott közösségeknek nem több háztartása adott ilyen irányú választ egy gazdasági kihívásra, hanem itt egyedi gazdaságok — eltérő motivációjú — egyedi válaszaival állunk szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a törekvések nem egy tartós gazdasági stratégia részei. Az ország bizonyos területein a rendkívül kedvező természeti adottságok biztosítottak kedvező lehetőséget a méhészet árutermelő tevékenységgé válásához. A kiváló méhlegelőt elsősorban az ártéri erdők, vízjárta rétek és lápok biztosították. GYÖRFFY István Nagykunsági krónika с munkájában olyan „rétes emberekről" tesz említést, akik méheikkel állandóan kinn tartózkodtak a réten s 50— 100 méhcsaládot is tartottak. 23 A Bodrogköz minden falujában akadt olyan méhész, aki kint valamelyik szigeten éldegélt, ott töltve az év nagyobb részét kunyhójában. Elvétve látogatott csak be a faluba tiszta ruháért, az ennivalót csónakon hordták ki neki. 24 Igen tanulságosak idevonatkozóan Andrásfalvy Bertalan adatai a sárköziek méhészetéről, ö említi, hogy Decsen 1836-ban 3 örökös 360 kason osztozott egy testamentum szerint. Bogyiszlón az egyik méhésznek 191915 H. KERECSÉNYI Edit 1969. 223. 16 KOTICS József 1988. 127. 17 NAGY Barnabás 1944. 75. 18 GÁL Imre (Szerk.) 1911. 40., 41. 19 FÉNYES Elek 1837. II. 204. 20 TESSEDIK Sámuel 1979. 306. 21 SZILÁGYI Miklós 1966. 81. 22 KOTICS József 1988. 19. 23 GYÖRFFY István 1922. 43—44. 24 BALASSA Iván 1975. 63—64. 52
