Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
H. Bathó Edit: Adatok a Tápió-mente lakodalmi szokásaihoz
A vendégek elhelyezésének és a vacsorához való beültetésnek kialakult rendje volt. Az utcai szobában a vendégsereggel vagy az ablakkal szemben ült az ifjú pár, mellettük a násznagyok, majd a nyoszolyóasszonyok, akik általában biztatják az új párt, hogy egyenek. Mellettük következnek a nyoszolyólányok és a legény-vőfélyek, majd a közelebbi és távolabbi rokonok, barátok, ismerősök, szomszédok. A szülők általában nem ültek le a vacsora alatt. Tápiósápon a menyasszonynak éjfélig nem volt szabad kimennie a házból, nehogy megrontsák. Ha mégis kiment, mindig előtte ment valaki, hogy a rontást elhárítsa. A beültetés után megkezdődött a vacsora feltálalása, amelyet a vőfély irányításával az aszonyok végeztek. A vőfély minden fogáshoz tréfás verset mondott. Farmoson, mikor az első fogást beköszöntötte, a kezében tartott rossz tálat hirtelen elejtette, a vendégek nagy ijedtségére. A lakodalmi vacsora hagyományos étrendje a következő volt; tyúk- vagy marhahúsleves, csigatésztával, csíktésztával vagy kiskockával. Kókán előfordult, hogy savanyú pacallevest adtak vacsorára, s szokás volt baromfiból és disznóhúsból vegyesen levest készíteni. A leves után tálalták fel a főtt húst, régen paradicsomszósszal (Tápiósáp), napjainkban savanyúsággal, tormával. A Tápió menti lakodalmak egyik legrégibb ételét, a töltöttkáposztát szorította ki a marha- és a birkagulyás. 53 A vizsgált terület Jászsághoz közelebb eső falvaiban (Farmos, Ujszász, Nagykáta, Tápiógyörgye) a birkagulyás vagy birkapörkölt, míg a Jászságtól távolabb eső falvakban (Kóka, Tápiósáp, Szentmártonkáta, Tápiósüly, Tápiószecső, Pánd, Mende) a marhapörkölt az általánosabb. A birkagulyást rendszerint rostélyos vagy ún. kucsos kaláccsal együtt tálalták fel. Napjainkban már disznó- és csirkepörköltet is tálalnak fel lakodalmakban. Sült csirkét régen nem adtak vacsorára. Ez a fogás csak újabban jött divatba, s általában éjfélkor tálalják fel, rostélyos kaláccsal. A pörkölt után kerültek a lakodalmi asztalra a sütemények. A század első felében jobbára csak kelt kalácsot, herőcét, fánkot (pampuskát) rétest (túrós, mákos, káposztás, zsemlés) szalagóriát és ciroktésztát 5 * készítettek. Tápiógyörgyén már az 1940-es évek elején készült égetett cukorból torta, valamint piskóta a lakodalmakra. Napjainkban a különböző krémekkel töltött, díszített torta, a lakodalom elmaradhatatlan édességévé vált. De bővült az italok választéka is, a pálinka és a bor mellett megjelent a sör, az égetett szesz és az üdítő. S egyetlen lakodalomból sem maradhat el a feketekávé. Tápiósápon és Szentmártonkátán az új párnak egy tányérból kellett enniük, annak jeléül, hogy most már egy a sorsuk, összetartoznak. 55 Úgy tartották, hogy amelyikük hamarabb eszi meg a levest, az lesz a gazda a háznál. Szentmártonkátán lyukas kanalat adtak az új párnak, s úgy kellett enniük. Tápiógyörgyén a nyoszolyóasszony szedett ételt a fiatalok tányérjába. Kókán a násznagyok feje fölött a falon vagy a sarokban ún. koszorúskendő függött, amelyet a menyasszony készített fehér krepdesinből, s szélét körül széles csipkével szegte. A koszorúskendőt, a vőfélybotra kötve, a templomba is elvitték. A vacsora alatt a kendőt a két násznagy őrizte, de ha nem figyeltek, könnyen ellopták és a násznagyok csak pénzért válthatták vissza. A lakodalmi vendégek is alkudtak a kendőre, s amíg el nem kelt, addig a násznagyok nem engedték, hogy a menyaszony menyecskeruhába öltözzön. 53 BERECZKY Ibolya, 1985. I. 539. 54 A ciroktészta kelt tésztából készült. A szétvagdalt tésztát elaprított cirokszárra csavargatták és kemencében megsütötték. A ciroktól a sütemény sajátos formát kapott. (Farmos) 55 SZENDREY Ákos, 1932. 31. 506
