Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán

üvegre húzva, majd menet közben törtek belülié. Egyet a pimborosok is kaptak."

42 A II. világháború után azonban már nem vittek üveget a menetben, ezért kalinkót sem sütöttek. A kujcsos kalács körülbelül 50 cm átmérőjű, kerek, rácsosra fonott kalács. 4—5 cm átmérőjű, hengeresre nyújtott tésztából előbb a kalács kerületét alakítják ki, majd a közepét fonják meg olyan formára, mint a régi nagy, díszes városkapukulcsok feje volt (16. kép). Innen a kulcsos elnevezés. A kujcsos kalácsba kevesebb tojást, több zsírt tettek, mint a kalinkóba, hogy porhanyóbb legyen. Egy-egy nagyobb lakodalomban 20—30 darabot is sütöttek. (Utoljára 1961-ben). Régebb, mikor templomi esküvőket tartottak, a templomból kijövőknek kujcsos kalácsot, kalinkót, néha kuglófot is osztogattak. A szakácsnők fehér köténybe vitték magukkal, darabokra tördelve, s amint a gyerekek jöttek ki a templomból, magasra dobálták a kalácsot.

43 „A gyerekek meg egymás hegyén, hátán bukfenceztek a fűben, veszekedtek, hogy minél több kalácsot fcapozzanak össze." Később, mikor nem voltak templomi esküvők, a menet hazaértekor a kapu előtti füvön szórták a kalácsot. Egyet azonban már jó előre félretettek, ezt este a pimboros legények kapták meg (17. kép) a kalinkóval együtt. Ezeket azután a köszöntés és a pimbor kikérés befejeztével a kapott borral együtt magukkal vitték a kocsmába és közösen elfogyasztották. TORTÁK A tortákat a lakodalmas házhoz a lakodalom előtti este, vagy a lakodalom délelőttjén küldik el. A meghívottak közül csak a tisztségviselők küldenek, rajtuk kívül a keresztszülők és a családos testvérek. Másoktól nem várják el. A torta egyúttal a hozók büszkesége is, tehát igyekszenek a tőlük telhetően a legszebbet, legjobbat csinálni vagy csináltatni. Éppen ezért az esküvői vacsoránál a felszolgáló vőfélyek úgy helyezik el, hogy a hozó család közelében (előtte) legyen, hogy mindenki megkóstolhassa a saját készítményét. Természetesen mindenki megkínálja a körülötte ülőket is. A legszebb torta mindig a menyasszony elé kerül. 1961-ben a lakodalmas háznál 50 tortát sütöttek, a meghívottakéval együtt 86 db volt. Különféle krémekkel töltötték, pl. volt diós, csokoládés, vaníliás, karamellás, kávés, citromos, puncsos stb. 42 A pimborkérő legények az első legény vezetésével, a felszalagozott pimborkérő bottal este, vacsora után megjelennek a lakodalmas háznál. Verses köszöntőszöveg kíséretében tulajdonképpen vámot kérnek azért, hogy tőlük, a lányok sorából egyet elvittek. Ennek ára három tánc (ezt ők diktálják a bandának), 5—10 liter bor, és egy kalinkó meg egy kujcsos kalács. A falu legényei egy utolsót mulatnak (táncolnak) a menyasszonnyal. A tánc után elmennek a kocsmába, viszik a — pimborkérő botra húzva — a kalácsot, meg a bort, s közösen elfogyasztják. Részletesen lásd: IVÁNCSICS Nándor, 1959. 169—174, DÖMÖTÖR Ákos, 1960. 70— 71. 43 A kalácsdobálás az ország legnagyobb területén elterjedt. (Lásd a „Lakodalom" konferencia dolgozatait). A magyaróvári vőfély könyv 1847-ből említi a kalinkóval együtt (KISBÁN Eszter, 1987. 254.). A kenyér és kalács differenciálódását, a rácsos lakodalmi kalács funkcióját, elterjedését Észak-Dunántúlról az Alföld felé, szintén KISBÁN E. mutatta be. (1970, 312.). Az Észak-Magyarországon ismeretes kalácsokkal CS. SCHWALM Edit foglalkozott (1983. 253—255.), a nyugati szláv párhuzamokat BŐDI Erzsébet mutatta be (1983. 287—300). 486