Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán

SÜTÉS Az 1961-es lakodalomhoz egy héttel előtte kezdtek sütni. Szakácsnénak hat rokon asszonyt hívtak, hetedik volt a háziasszony. Három sparheltet állítottak fel három egymás melletti helyiségben. Egyet a régi nagykonyhában, melyet akkor már előszobának használtak, egyet a kisszobában, egyet pedig a régi kőmordban, amelyet azután átalakítottak konyhává. Palackos gáz akkor még nem volt. Az első napokban sütötték az elálló száraztésztákat, aprósüteményeket. Legalább húszféle sütemín volt. Több fajta mézes, harcos keksz

36 (húsőrlőn áteresztett), az öregektől tanult ánizsmagos sütemény, különféle omlós tészták, diós kifli, zserbó, berlini szelet stb. Ketten gyúrták, formálták a tésztákat. Egy harmadik volt a sütős, ö tette be, vette ki a tepsiket, és vigyázott arra, hogy szépen süljenek, meg ne égjenek a tészták. Volt, aki összeragasztgatta, mártogatta, töltötte a süteményeket, vagy szeletelte. Volt, aki szinte állandóan a tepsiket mosta, a tüzet rakta. A háziasszony dolga volt minden nap az ebédfőzés a segítők számára, ezenkívül gyüvő-menő szerepe volt. „Most ezt hozd ide, most azt add ki, most hozott valaki valamit, azt rakd ki, azután pákujj neki." Petőházán ugyanis a hozók sohasem hoztak aprósüteményeket ajándékba, mint más vidékeken, hanem csak nyersanyagot.

37 Viszonzásképpen a háziasszony a kész süteményekből kóstolót adott abba a tányérba, kosárba, amiben a lisztet, cukrot stb. hozták. Azért tehát, hogy a hozóknak kóstolót tudjanak adni, először saját nyersanyagból kezdtek sütni. Pl. lehoztak a padlásról 50 kg cukrot, 1 zsák lisztet, elővettek egy 30 literes vindöl zsírt, egy zsompor tojást. Az aprósüteményeket a szílső szobában levő súblót három fiókjába rakták. Mikor az mind tele lett, egy jó nagy dagasztóteknőbe tették, amiben 6—8 kenyeret szoktak dagasztani. Az is tele lett süteménnyel. Sokat kellett sütni, mert a lakodalom után, eltávozáskor minden család kapott csomagot az útra. A helybeliek aprósütemínt és tortát, a vidékről jövők mindenféle húst is. A hozott nyersanyagok helye a spájzban volt. A tojást egy nagy fáskosárba gyűjtötték, a vajat egy nagy melencébe (mosogató tál), a cukrot egy nagy zsákba öntögette a háziasszony. A lisztet, rizsát, kávét, kakaót csomagokban hozták, ezeket a polcokra, illetve kosarakba rakták. összejött a hozóktól: 1 q cukor (ebből több, mint 50 kg-ot elsütöttek) 30 kg liszt 15—20 kg rizs 20 doboz kakaó 15 csomag kávé 1—2 kg dióbél 20 kg vaj (megmaradt 4—5 kg) 1000 db tojás (kb. 400 db megmaradt) Ezeken kívül otthoni zsírból elsütöttek 30 litert, 1 q lisztet, vásároltak 40 36 Azért nevezik harcos keksznek, mert a világháborúk idején a frontra ilyen darált kekszet küldtek a katonáknak, mivel hosszú ideig elállt. 37 Más vidékeken aprósüteményeket is vittek ajándékba, ill. a sötöttből pakoltak nekik: BATHÓ Edit, 1983. 159.; KORKES Zsuzsanna, 1983. 187.; SÓLYMOS Ede— S. GÖLDNER Márta, 1983. 204.; SZÉMAN Zsuzsa, 1983. 287. A Boldva völgyében 484