Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából
A testnevelési órák játékanyagába beépíthetők az ügyességi játékok: Lovaskatonázás Kiütős Mátyás dobó Hozzáverős János bácsi el ne lopd ... Mátyásugró Adj királ katonát... A napközben a játékfoglalkozásokon az udvaron játszhatók: Ludaim, ludaim Körben áll egy... Bújj, bújj Isten jó nap Bébic mester János úr készül Járom, járom az Orbánok Elvesztettem zsebkendőmet Széna alla, széna alla Sántikáló Teremben játszhatók: Eldugós Kövecsezés valamint nagyobb hely esetén az énekes körjátékok is. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a hagyományok ápolása, az emlékek megőrzése és továbbéltetése feladata a pedagógusnak. Az általános iskolás kisgyerek sokoldalú érdeklődésű. Ezért ezeket a lehetőségeket eléjük kell tárnunk az iskolai nevelés, de a szakköri foglalkozások keretében is. A népdal, néptánc és színjátszó szakkörök mellett bátran és sikerrel szervezhetők játszóházak, játszó körök, amelyek akár a bemutató szintjéig feldolgozhatják a gyűjtött játékokat, és így aktívan részt vehetnek újraélesztésükben. KATONA Imre írja a „Magyar népi játékok gyűjteménye" kötet bevezetőjében a megfontolandó alábbi megállapításokat: „Lehet, hogy egy gyermeket fel kell menteni a testnevelés alól, de szinte elképzelhetetlen, hogy a népi gyermekjátékok alól fel kelljen menteni is valakit. Ezeket a játékokat az iskolai fegyelemmel szemben az önként vállalt fegyelem... jellemzi. Emellett lehetővé teszik az alkotó fantázia, az ügyesség, az erő és a művészi hajlamok kibontakozását, közösségi magatartásra, nagyfokú önállóságra is nevelnek." 97 A játék iskola előtti fejlesztő, nevelő hatását bárki tapasztalja környezetében. Miért szűnne ez meg a szervezett nevelés keretei közt. Az ember alkotásra született. A játék hosszú ideig (valljuk be még a felnőttek körében is) az énnel teljességgel azonosuló alkotás marad. A művészeteknek ez a rokona a gyerekeknél tudatos tevékenység: vidámságot, jókedvet ad, értelmesen eltöltött idő érzését kelti, szórakoztat, felfrissít, a további szellemi munkára új erőt ad. Hacsak ezek igazak, akkor éppen az eredményesebb nevelés érdekében kell sokkal komolyabban foglalkozni a játékkal az iskolában! 97 KATONA Imre, 1971. 5.; Vö. JUSTNÉ KÉRY Hedvid, 1975. 464
