Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

A már járni tudó gyerekek, nagyobbacska lányokat táncolni, ütemre mozogni és tanítgatták. Két kezüket fogva körbe-körbe vagy csárdáslépésre mozogták. Két ilyen táncoltatót mutatok be utoljára. Kottája nincs, ütemesen, szakaszosan skandálták. Hek-haj kisurfi, Hová tetted bokrétádat, Amit neked adtam? Mikor lóra felültél, Gyakran vizbe ejtettél. Itt van ides kincsem, Kilenc ümög kiszen. Ujja, hijja, gallér hijja, Egy csöpp alla nincsen. Másik : Haj, haj, rudicsám Tisza túli tulipán, Tisza túli a hole, A holenak a hole, Déré dicsi dallalla.

37 Számtalan játék és alkalom tette változatossá a falusi gyerekek életét. Ezeket külön fiú- és lányjátékok csoportosításban foglalom majd össze. De itt kell szóljak az iskoláskor előtti játékokról. Télen a szobába szorult a kisgyerek és a felnőttek játszadoztak vele. Azzal játszott, ami kezeügyébe került, azaz mindennel, ami a házban egyáltalán megtalálható. A tűzifából (egymásra keresztbe rakva) házat, várat építettek. Ugyanilyen készült a lemorzsolt kukoricacsutkából. A kislányok kistéknőben gyúrtak, dagasztottak, utánozták anyjuk éppen végzett munkáját, vagy babáztak. Csutkából, rongyból, színes textilekből készítettek számukra babát. A kisfiúknak az állatok által lerágott csutkaszárból a parasztember minden szerszámja elkészült az ügyesebb öregapák, apák kezén. Komplett szekér, ökrök, lovak, gémeskút, eke, borona, henger, kisebb szerszámok. A kisgyerek egész nap kifogott, befogott a szekérbe, az ekébe, szántott, vetett, nógatta az állatokat. Ha elromlott, újat csináltak neki. Ráérősebb öregszülők tartósabb fából is elkészítették a játékokat. Tulajdonképpen a gyereket körülvevő felnőtt világot másolták le kicsiben, szerszámokat, állatokat, bútorokat. így észrevétlen és tudat alatt az első eszméléstől készült már a gyerek az életre.

38 Ezeknek a kisgyermek játékoknak a leírása egy külön dolgozatot is megérdemelne. Csak a kukoricaszár játékok egy nagyon szép leírását láttam az Ethnográfia hasábjain, Berettyóújfaluból.

39 Teljesesn egyező formákat és témákat mondtak el nekem is az adatközlőim. Sőt játék volt az állatcsont is. A tyúk mellett a disznó fehérre száradt lapockája, a birka, disznó bokacsontocskái. Kockáztak, játszottak velük, vagy állatnak kinevezve némelyiket a játékszekér elé fogták. Végtelen a gyermeki és hagyományos körülmények között élt szülők, főleg idősek fantáziája. Szinte leírhatatlan mennyiségű és formájú játékkal ked37 IVÁNCSICS Nándor gyűjtése 1954. kézirat. Adatközlő volt Ludmán Mari néni 91. é. 38 VÖ. KRESZ Mária, 1949. 39 SÁNDOR Mihályné, 1962. 90—102. 431