Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

A már járni tudó gyerekek, nagyobbacska lányokat táncolni, ütemre mo­zogni és tanítgatták. Két kezüket fogva körbe-körbe vagy csárdáslépésre mozog­ták. Két ilyen táncoltatót mutatok be utoljára. Kottája nincs, ütemesen, szaka­szosan skandálták. Hek-haj kisurfi, Hová tetted bokrétádat, Amit neked adtam? Mikor lóra felültél, Gyakran vizbe ejtettél. Itt van ides kincsem, Kilenc ümög kiszen. Ujja, hijja, gallér hijja, Egy csöpp alla nincsen. Másik : Haj, haj, rudicsám Tisza túli tulipán, Tisza túli a hole, A holenak a hole, Déré dicsi dallalla. 37 Számtalan játék és alkalom tette változatossá a falusi gyerekek életét. Eze­ket külön fiú- és lányjátékok csoportosításban foglalom majd össze. De itt kell szóljak az iskoláskor előtti játékokról. Télen a szobába szorult a kisgyerek és a felnőttek játszadoztak vele. Azzal játszott, ami kezeügyébe került, azaz mindennel, ami a házban egyáltalán meg­található. A tűzifából (egymásra keresztbe rakva) házat, várat építettek. Ugyan­ilyen készült a lemorzsolt kukoricacsutkából. A kislányok kistéknőben gyúrtak, dagasztottak, utánozták anyjuk éppen végzett munkáját, vagy babáztak. Csut­kából, rongyból, színes textilekből készítettek számukra babát. A kisfiúknak az állatok által lerágott csutkaszárból a parasztember min­den szerszámja elkészült az ügyesebb öregapák, apák kezén. Komplett szekér, ökrök, lovak, gémeskút, eke, borona, henger, kisebb szerszámok. A kisgyerek egész nap kifogott, befogott a szekérbe, az ekébe, szántott, vetett, nógatta az állatokat. Ha elromlott, újat csináltak neki. Ráérősebb öregszülők tartósabb fából is elkészítették a játékokat. Tulajdonképpen a gyereket körülvevő felnőtt világot másolták le kicsiben, szerszámokat, állatokat, bútorokat. így észrevét­len és tudat alatt az első eszméléstől készült már a gyerek az életre. 38 Ezeknek a kisgyermek játékoknak a leírása egy külön dolgozatot is megér­demelne. Csak a kukoricaszár játékok egy nagyon szép leírását láttam az Ethno­gráfia hasábjain, Berettyóújfaluból. 39 Teljesesn egyező formákat és témákat mondtak el nekem is az adatközlőim. Sőt játék volt az állatcsont is. A tyúk mellett a disznó fehérre száradt lapockája, a birka, disznó bokacsontocskái. Koc­káztak, játszottak velük, vagy állatnak kinevezve némelyiket a játékszekér elé fogták. Végtelen a gyermeki és hagyományos körülmények között élt szülők, főleg idősek fantáziája. Szinte leírhatatlan mennyiségű és formájú játékkal ked­37 IVÁNCSICS Nándor gyűjtése 1954. kézirat. Adatközlő volt Ludmán Mari néni 91. é. 38 VÖ. KRESZ Mária, 1949. 39 SÁNDOR Mihályné, 1962. 90—102. 431

Next

/
Thumbnails
Contents