Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Sándor Mihályné: A varázskör Berettyóújfaluban

kötötte a karikagyűrűt; elébb az uram szíve elé tartotta. Jobbra-balra mozgott a gyűrű. Aut, az én mejjem előtt befelé-kifelé hintázott. A hasam mellett ippeg úgy tett, mint az uram szíve előtt." Ha tudni akartam, hogy van a testvirem (Halápon lakott) gyertyával níztem meg. Pohárba aranygrj/űrűi tettem, vizet öntöttem rá, köré három szál gyertyát gyújtottam és imádkoztam. Háromszor elmondtam a Miatyánkot: „Atyám, mutasd meg a testvíremet!" A gyűrűben egy ágyat láttam. Tuttam, beteg Mariskánk. Meg is írta aut, hogy beteg vót.. .

31 Mi megy végbe a lélek mélységében, amikor választ keres kérdéseire? Tudatát, képzeletét a kívánt helyre vetíti és pszichikus képessége folytán agya megjeleníti isteni segítséggel, (így hiszi!) a távoli valóságot. A jeles napokon is jelentkezik a kör, a körüljárás, körülfüstölés: „Amikor az esztendő kezdődik, éjjel 12 órakor, ha körüljárjuk kilencszer a házat, meglátjuk a jövendőt..." Űj esztendő hajnalán, mikor kezdik a harangot húzni, kilencszer körül kell járni a házat, utoljára az ablakon benézni: ha koporsót látunk, meghal valaki abban az esztendőben a családból."

32 „Húshagyó kedden abroncsba szórjuk a kölest: nem esik semmi kárunk." — „Húshagyó kedden is szoktak bűbáj oskodni. Ismertem olyan régi öreget, aki húshagyó kedd reggelén fog egy acskó köleskását, körülpergeti vélle az udvart s ászt mondja: Akkor vidd el a tehenem tejit, mikor észt szemenkint felszeded ...!" „Egy másik ember, még ha két tyúkja van is, egyet levág. Ott vágja el a nyakát az ól előtt; szalad vélle körbe az udvaron, szítszórja a vérit. Nem döglik el akkor nyáron a jószág."

33 „Szent Iván napján a tüzet az öregjányok körültáncolják; egy éven belül férhe viszik űket." „Jó, ha a perjít az útkereszteződésnél körbe elássák." „Ezen a napon az üdősebb jányok tüzet raknak, meztelenül körültáncolják, kilencer átugorják, hogy férhe mennyének." „Vót itt egy asszon. Az az öregjányokat körbefüstölte, a tüzet kerültette. Fehír és fekete tyúkot vitetett vélek. À fekete tyúk barna, a fehír szőke legént húz. A tyúkok tollával füstölte, meztelenül járatta körbe a tűz körül. A tyúkok húsát is megették. Férhe is mentek hamarosan, pedig »füstöltjányoknak« mondták űket."

34 Luca-napjához nagyon sok hiedelem és akció kapcsolódik. Ezeket a mondákat valóságos történetként ismerik, úgy adják tovább: „Szent Mihály napján kezdik el a luca-szék faragását. Nem lehet abba egy vasszeg se, csupa fából készül. Luca napján kell befejezni, addig minden nap kell dolgozni rajta. A forgácsát is mind össze kell gyűjteni. Luca éccakáján az útkereszteződésre kell vélle kiülni, a szék körül kört keríteni, a forgácsát erre a körre szórva meggy útani. Éjfíbe Szent Mihály lován jő az ördög, vagy a boszorkány, akivel szabadon rendelkezik a luca-szék készítője: megronthat vélle bárkit.. Z'

35 A tanya-szomszédék Janija felabajgatta a komákat, hogy Luca napján főz31 Uő. 1968. 948; Uő. 1976. 197, 211. Vesd össze: BÄN Aladár 1908. 151; VAJKAIWAGENHUBER Aurél 1937. 140; ERDÉLYI Zsuzsanna 1976. 58. 32 Uő. 1976. 230. 33 Uő. 1968. 307, 2000; Uő. 1976. 228; DOMANOVSZKY György 1936. 114. 34 Uő. 1968. 246, 945; THÜRY József 1890. 407; GUNDA Béla 1938. 213; SCHRÄM Ferenc 1965. 547. 36 Uő. 1968. 1356, 1357, 1589; Uő. 1976. 202; PÖCS Éva 1990. 161: „... egy Szatmár megyei adatunk szerint, annak a személynek, aki Szt. György éjjelén a keresztúton rajzolt körbe ül és a szörnyek láttán nem ijed meg, megjelenik az ördög és olyan képességet ad neki, hogy bármikor állattá tud változni." 392