Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Bárth János: XVIII. századi parasztábrázolás egy összeírás hátlapján

dogáló Kozma János foktői parasztot. A rajz fölé nagy betűkkel felírja: „Kozma János rusticus in Foktő", vagyis „Kozma János foktői paraszt". Odabiggyeszti még a vidám hangulatra utaló alábbi furcsa mondatot: „Buccam semper habet apertátu", azaz „mindig tátottszájú". Ha jobban megnézzük a rajzot, Kozma János eme nevezetes és feltűnő tulajdonságát ábrázolva is felfedezhetjük. À kép alatt még egy megjegyzést olvashatunk, ugyanazzal a német írással, amellyel gyakran találkozhatunk az előzetes összeírásokban. E munkálatok során teljesen indokolatlan volt a német nyelv használata. Nem is következetes, de időnként előbukkan az adatfelvételek során. Valószínűleg az összeírok között volt egy csak németül tudó idegen hivatalnok, esetleg egy földmérő, aki németül rögzítette megjegyzéseit, ö írhatta Kozma János képe alá is a nehezen olvasható mondatot: „Das ist ein Slovakisches Krist-Kindl."

4 A képen látható foktői parasztember, aki valószínűleg még élete első felében járt, vállig érő hosszú hajat viselt, amelyet alul valószínűleg csimbokokba kötött. Szétálló, hosszú bajuszát hegyesre pödörte. Felsőtestén rojtos aljú mellényt hordott, amely valószínűleg házilag, birkabőrből készült. Efölött elől a nyak alatt összekapcsolható rövid palást-szerű ruhadarabot viselt, amelyet valószínűleg azonosíthatunk a XVIII. századi forrásokban fölöttébb gyakran emlegetett kankóval, más néven szűrkankóval, vagy szűrdolmánnyal. E ruhadarab feltehetőleg szűrposztóból készült. Szembetűnő, hogy nem gatyát, hanem nadrágot viselt, amelyet talán ábaposztóból varrtak. Süvegét hóna alatt tartja. Lábára bocskort húzott. Kezeit a mellén összefogja. Valószínű, hogy Kozma Jánost hidegebb időben, talán tavasszal vagy őszszel rajzolták le. Viselete semmiképpen nem látszik nyáriasnak. Ahhoz, hogy a rajzot a paraszti viselet története szempontjából megfelelőképpen értelmezhessük, jó lenne minél többet tudni arról az emberről, akit ábrázoltak. Létezett-e? Milyen társadalmi réteghez tartozott? Egyáltalán ki volt Kozma János? A rajzzal egyidőtájt készült összeírások szerint élt Kozma János nevű jobbágy Foktőn. Az úrbérrendezés egyik előzetes összeírása zsellér kategóriába sorolta. Az 1770. évben készült tabella 1/4 telkes jobbágyként tüntette föl. Volt háza, belső telke, több veteményes és gyümölcsös kertje, kevés kaszálója, valamint Kiskecskemégy pusztán 7 hold szántóföldje. Állatállományáról ellentmondóak az összeírási adatok. Egyik szerint volt 2 ökre és 1 tehene. Egy másik öszszeírás két lovát említi. Volt egy leánygyermeke. Katolikus vallásúnak vallotta magát abban az évtizedben, amikor felekezeti villongások terhelték az egyébként békés Duna-melléki falu, Foktő közéletét.

6 A foktői katolikusok 1762. évi és 1703. évi lélékösszeírásaiban nem szerepel Kozma családnév. Nem találunk ilyen nevet a református hitről katolikus hitre áttért foktőiek névsorában sem.

7 Következésképp föltételezhető, hogy Kozma Jánost sok más katolikussal együtt az 1760-as évek népmozgásai sodorták Foktőre. 4 A „Kristkindl" a magyarországi németség téli népszokásainak jellegzetes alakja. Karácsonyt köszöntő, ajándékot osztó álruhás, álarcos figura. A németekkel érintkező, a németek szokásait ismerő magyarok „Kriskindli"-ként emlegetik. A Foktőhöz viszonylag közel fekvő Császártöltés, Nádudvar és Harta németségének karácsonyi népszokásaiban a XX. század közepén is szerepet kapott a szedett-vedett öltözetű „Kriskindli". Hartai leírása: FÉL Edit, 1935. 116. 5 KÉL. II. Úrbéri összeírások. 1767—70. Foktő — Pest Megyei Levéltár. Urbáriumok. Foktő. 6 KÉL. I. Protestánsok. Foktő. — VÁROSSY Gyula, 1881. 7 KÉL. I. Vis.Can. Foktő, 16—25. p. (1762.) és 27—47. p. (1763.) — KÉL. I. Protestánsok. Foktő. 323