Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Bódi Zsuzsanna: A Pest megyei cigányok 1768. évi összeírása

nőből és gyermekéből álló családmag csak egy esetben fordult elő. Bonyolult háztartásról beszélünk, ha a családmaggal más személy is együtt él, vagy több családmagból áll a háztartás. Ezekbe a típusokba az összes család 21,45%-a tartozott. A felmenő rokonok (közül általában az özvegy anya élt fia családjával, az oldalági rokonok a háztartásfő vagy felesége árva, hajadon vagy nőtlen testvéreiből tevődtek össze. A többcsaládos háztartások egyharmada kettőnél több családmagból állt. A háztartások nagyobb részét a szülők és velük élő fiúk/ fiaik családjai alkották, lányok családja csak négy esetben élt a szülőkkel, közülük kettő özvegyen. A többcsaládos háztartásokban távolabbi rokonok is voltak, pl. testvér árva gyermekei, vő öccse, de számuk elenyésző. FELEKEZETI MEGOSZLÁS Az összeírtak vallására vonatkozó rovat kitöltése járásonként különböző, az összeíró értelmezése szerint. A kecskeméti járásban, a hét évnél fiatalabbak kivételéve

1

!, valamennyi személynek egyenként feltüntették vallási hovatartozását. A kor egyházi összeírásaiban, a Visitatio Canonicá-k mellékleteiben külön jelölték azokat, akik még nem gyóntak ül. nem bérmálkozták. A korosztályok egybeesése alapján feltételezhető, hogy az összeíró csak e kritériumok megléte esetén tüntette fel a vallási közösséghez tartozást. A váci járásban nem jelölték külön a katolikusokat, esetükben a rovatot laponként töltötték ki. A pilisi járásban csak a házaspárok vallása van feltüntetve, de az asszonyoknál sok esetben ez is elmarad, néhol viszont a gyermekeknél is szerepel. A solti járásban házaspáronként egy bejegyzés van. A vallási megoszlás vizsgálatánál abból indultam ki, hogy az azonos vallású szülők gyermekei szüleik vallását követik. Ez alól egy kivételt találtam. Tök ölön görögkeleti vallású apa és újrakeresztelt anya gyermekeinél katolikus bejegyzés olvasható. A tököli házaspáron kívül valamennyi összeírt a katolikus vagy a református egyházhoz tartozott — a valószínűleg bemondáson alapuló adatok szerint. Reformátusok négy településen éltek: Cegléden, Gombán, Nagyabonyban és Nagykőrösön. Gombán és Nagykőrösön az egész cigány közösség református volt,

11 Cegléden az ott élő cigányok 39,5%-a, Nagyabonyban pedig 6,9%-a. összességében a jelenlegi Pest megye területén a cigányok 93,38%^a katolikus, 6,49%-a református, 0,13%-a egyéb vallású (görögkeleti és újrakeresztelt) volt. AZ ÖSSZEÍRÁS NÉVANYAGA Az összeírok a családneveket magyar helyesírással jegyezték fel, a keresztneveket latinul írták. Általában feltüntették a házas férfiak vezeték- és keresztnevét, az asszonyokét nem minden esetben, a gyermekeket legtöbbször csak utónévvel írták össze. Egy nőnél az „özvegy, igen elvénült" bejegyzés pótolja a nevet, ezen kívül 1 férfi és 2 női keresztnév hiányzik, 5 családnév pedig bizonytalan olvasatú. összesen 664 személy 207 vezetéknevét és 1491 fő 63 utónevét vizsgáltam meg, bővítve az eddigi kutatások körét.

12 11 Nagykőrösön 1778-ig, a római katolikus egyház újraszerveződéséig a cigányság a református egyház szolgálataival élt. A református egyház anyakönyvei szerint ott keresztelkedtek, s kötöttek házasságot, majd 1778-tól a katolikus templomban. (A szerk. megjegyzése). 290