Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Bódi Zsuzsanna: A Pest megyei cigányok 1768. évi összeírása

amely a következő évszázadra a megye térületén a felnőtt férfiak körében a fémművesek arányának harmadára csökkenését, egyben a zenészek arányának megnövekedését eredményezte. Ezt a változást jelzi, hogy a zenészek átlagéletkora az összeírás időpontjában 10 évvel alacsonyabb volt, mint a fémműveseké. Az összeírok csak a férfiak és néhány esetben a fiatal fiúk foglalkozásait jegyezték fel. A táblázatból az is kitűnik, hogy a városokban alacsonyabb közöttük a keresők aránya. A cigányság körében azonban hagyományosan az aszszonyok is kivették a részüket a család eltartásából. Már a XVII. századi ismeretlen mester is szénlapátot, villát vivő és áruló asszonyt ábrázol aquarelljén. (Costume Bilder aus Siebenburgen 59. t.) Feltételezhetjük, bár ez nem került rögzítésre, hogy a cigány asszonyok jelentős hányada kereső tevékenységet folytatott összeírásunk idején. CSALÁD ÉS HÁZTARTÁS A háztartás nagysága, struktúrája gazdasági, szociológiai és demográfiai összefüggések kölcsönös egymásrahatásának eredményeképpen alakul ki. A család- és háztartástörténti kutatások többnyire egy-egy település vizsgálatára irányulnak.' Faragó Tamás különböző nemzetiségű falvak lakosságának háztartásszerkezetét is összehasonlította.

8 Az 1768. évi cigány összeírás lehetővé teszi a megyei népességtől gazdasági és megtelepülési körülményeiben, etnokulturális jellemzőiben eltérő cigányság vizsgálatát. Gazdaságilag a szolgáltató tevékenység biztosította a cigányság létalapját. A hagyományos fémműves mesterség gyakorlása a családi munkaszervezet keretében történt. A fiúgyermekek korán elsajátították a mesterség fogásait, az egyszerűbb munkákat önállóan végezték. Az asszonyok a termékek árusításában, cseréjében működtek közre. A zenészek körében is családon belül hagyományozódott az ismeretanyag átadása, a tehetségesebb fiúk pedig már 13 éves koruktól muzsikáltak a rokoni alapon szerveződött zenekarokban. A szolgáltató tevékenység iránti kereslet határozta meg a cigányság megyén belüli megtelepedését. Láttuk, hogy a zenészek csaknem fele városókban élt a cigány lakta települések több mint felében közeli rokonokat írtak össze. A 3. táblázat tartalmazza a megyei cigányok nem és kor szerinti megoszlását településtípusonként. Ebből kitűnik, hogy a városokban magasabb a gyermekek aránya a megyei átlagnál, az időseké pedig alacsonyabb. Feltehető, hogy a mobilabb, vállalkozóbb szellemű, zömében fiatal cigányság a városokba áramlott a XVIII. században. ; A megyei cigányság kor, nem és családi állapot szerinti megoszlását a 4. táblázat korpiramisa ábrázolja. A cigány népesség 51,87%-a férfi, 48ДЗ%-а nő volt, ezer férfire 927 nő jutott. A magyarországi népesség összetételére a XVIII. században a férfi többlet a jellemző. Az 1784—87. évi népszámlálás adatai alapján ezer férfire országosan 970, Pest-Pilis-Solt vármegyében 966 nő jutott. A cigány lakosságnál a nőhiány még nagyobb, ahogy ezt más megyék cigány összeírásainak feldolgozói is kimutatták.

9 A korpiramis a cigány népességen belül a 7 ANDORKA Rudolf, 1975, 1977.; ANDORRA Rudolf—

ВALÁZS-KOVACS Sándor, 1984/a—b. 8 FARAGÓ Tamás, 1984. 9 MÉSZÁROS László, 1975. 139—141., 1978. 277.; SZOMSZÉD András, 1987. 172. 288