Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Szenti Tibor: A nő szerepe a dél-alföldi betyárvilágban
Végezetül két bűnper kapcsán bemutatjuk a nőt, mint a betyárkodás szenvedőjét, akit nem kímélnek és kegyetlenül megkínoznak. 1855-ben Hódmezővásárhelyen többek között ezt hirdették : „Héjjá István helybeli lakosnak Csomorkányi útfélen eső tanyájára Mártius 22 éra esteli 10. óra tájban 4. rablók menvén, mi után feleségét Juhász Katalint, ki 5. napos gyermek ágyas — az ágyból kihúzták, verték és Kínozták 300. p[engő] f [orin]tot bankjegyekben elvittek [.. J]" 36 A másik eset 3 évvel később, a már fentebb elkezdett özvegy Dobos Ferenczné kirablása volt, melynek során őt és cselédlányát megkínozták. A per így folytatódott özv. Dobos Ferenczné kihallgatásával: „[...] reá mindjárt egy dunnyogó hangú bekiáltott »ikurva nyisd ki az ajtót-« — és az ajtót feszegetni kezdették [...] három ember jött be, — ezek közzül egyik a' vállára oly erős ütést tett, hogy a' bőr rajta kirepedt, — majd a kuczkóba kergette be, hol már Szolgálója is volt [...] mivel azonban meg nem elégedvén, reá újólag tett ütések mellett 6000 p[engő] f[orin]t elő adását követelték [...] majd a kuczkóból mind kettőjüket kihajtván, őket egész meztelenre levetkőztették, e' helyzetben őket hosszasabb ideig alva hagyták [...], s őt a rablók egyike többször meg ütötte [...] " Erdei Juliánná vallotta: „[...] midőn a konyhába ruhája után kiment, ott többeket is látott, kik ő felette nagyon nevettek." Az „álladalmi ügyész" vádiratából (51—59 p.) idézünk: „[...] özv. Dobosinét a' kuczkóból szóigálójával együtt elő vonczolták, és halállal fenyegetések között 6000 f [o]r[in]tja előadására késztették [...] Kajla Lukács József meztelenre levetkőztette, 's a' Szolgálóját Erdei Juliannát is levetkőztették és megverték [...] közben az ágyba menekült özv. Dobosinét egy, a' szobában talált vékonyabb bottal újra kegyetlenül megverték [...]" Április 6-án Sas Károly megyei seborvos látleletet vett Dobosnéról. A „[...] vizsgálat alkalmával kővetkezőket tapasztalt ugy mint: 1. A bal Halántékon egy hűv[?] áltmérőű tompa törődést, melyről a bal szem vér erei vértől izgatottak valának. 2. Mindkét oldali vállakon tenyérnyi nagyságú véraláfutást. 3. A Hát mindkét oldalán tenyérnyi széles véraláfutást. 4. A jobb oldali Csípőről le — a far és Czombizmokon által —a térd hajlatig, számtalan tompa ütéseknek egymásba általfojoigen terjedelmes kék foltjait véraláfutásait. 5. A bal Czomb hátsó felületén és a bal lábszár ikerizmán tenyér nagyságú véraláfutást. 6. Az érütés lázas álapotját egyetemes zavarodást." A nálunk késve jelentkező, hosszasan elhúzódó és keservesen születő polgáriasodás, az árutermeléssel járó meggazdagodás ill. elszegényedés; valamint a pénz és vagyon uralkodó helyzete a nőket is bevonva, de nem kímélve létrehozta a betyárvilágot, amely a Dél-Alföldön Ráday tevékenységével szinte megszűnt. 36 CsML HF. 1001. С d. 9. 1855^ évi Mártius hó 25^ hirdetés. RÖVIDÍTÉS CsML = Csongrád Megyei Levéltár HF « Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára. Sz = Szeged SzF = Szentesi Fióklevéltára 283
