Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Zakariás Erzsébet: Asszonymunkák Erdőfülében
kaptak kicsi korukba sem. Mindig rendes gyomruk vót. Rizsnyákot sokat etettem velük. Murkot, nyersen. Ez vót az alapszabály. Minden nap megvót ez az ételük. S egészségesek vótak. Áldott órába mondom. Igaz, olyan 40 éves korig jól menyen az ember. Osztán akkor törpén meg valahogy. — Amikor még itt voltam, akkor ott elől egy öreg néni feküdt. — Az anyósom vót. Három évig feküdt ott. Azelőtt fenn járt, de olyan gyenge vót két évig a járása, hogy ki kellett vezessem, amikor ki kellett menjen. Mindig mellette kellett legyek. — Ő itt lakott? — Itt lakott Ayósom. Ez vót az ő szobája. Itt vót egy ágy, ő itt szerette a konyhába. Amikor jöttem bé reggel: — Na jóreggelt nannyóka, felkőtt-e, hogy aludt? Fázik-e, s tettem a tüzet. S neki olyan jól esett, hogy én így szóltam neki! S akkor kérdezősködtem tőle, s mondogatott. Most olyan üres a ház, nincs akivel az ilyesmit elbeszéljük. (K. Zs. B. E.) 21 — Ilus néni, milyen betegségeket tudnak gyógyítani? Például hűlésre. Ismer-e valami olyan gyógyfüvet, amit jó megfőzni teának? — Há hogyne. Például szamárköhögésre van az a sátánlőtte fű. Olyan kék bogyós, szúrós dolog. Köhögésre azt szoktuk. Én es szoktam mindenfélét. Ha valaki meg van hűlve, náthás, akkor bodzavirágot szoktunk. Ha gyulladása van, akkor gyöngyvirágot s ezt az ürmöt főzzük. — Azt hol gyűjtik? — Itt van egy oldal, de azt májusban szokás szedni. De a régiektől így tanultuk, hogy a legtöbb gyógy fű hat. Akinek nincs étvágya, annak jó ez a cintória. Pálinkába beléteszik, hogy vonja ki, s akkor éhomra reggelenként. — Mijét? — A virágját s a szárát. Olyan rózsaszín kicsi virágocskák lesznek rajta. Hasonlít a némöt szekfühöz, csak kicsikék. A mezőn terem. Kinek fáj a szíve, gyöngy a jak, úgy mondják, az kell. A sárgaság ellen es olyan fű van, hogy evvel meg lehet téríteni a sárgaságot, ha észreveszik idejébe. Ügy hogy 9 ilyen bogyót belétesznek, s 15 percig benne hagyják. Úgyhogy félrehúzzák, nem buzogtassák vele sokat. S másfél órával felkelés előtt meg kell inni. S ezt háromszor meg kell ismételni, három reggel. S ez egy kúra. — Mi a neve a virágnak. — Nem tudom. Ilyen sárga, mint a margaréta, csak sárga. Nem tudom a nevit. így tudjuk, hogy sárga margaretta. Ezt a hermányi erdőbe szoktam szedni. De lehet az erdőkön es kapni. A leányoméknak Hermányba van nekik helyik, s amikor mejek takarni, minden évbe szedek. Kövesbe termik inkább. Ahol kövek vannak. — Valakit gyógyított-e meg ez a virág? — Sokat? — Ilus néni miket főz össze? — Szentjánosvirág, tüdőfű, ne, itt az üröm. — Nincs virága? — Ennek van osztán virága, de ezt le kell szedni azelőtt, még májusba. Mit mondjak? Mind a labodának, valami olyasmi virága van. De virágzás előtt le kell szedni. E mánalevél, ez az ezerjófű. Ennek olyan lilla virágja van. — Mikor kell szedni? — Ezt es nyáron, mikor virágzik. — Mire való? Valami betegség ellen jó-e, vagy csak finom teának? — Csak teának. Én ezeket mind összegyüttöm s akkor nekiállok s esszevagdalom apróra s összekeverem az egészet. Én minden esztendőben evvel a zsákkal egyet csinálok. Mostmán fogytán van. Akkor kiürítem, kimosom a zsákot, ilyen kenderzsákba tartom, hogy levegő is járja. Ne nézze meg. Ebbe van a világon minden.. féle. S egy csipetnyi elég egy liter teába. De olyan szép színe lesz ! Így esszevagdosom a füveket s összekeverem. Kukujza, málna, ezerjófű, cintória, tüdőfű, akkor Szentjánosvirág, szoktam hársfavirágot, mindenfélét. Csak amikor fő a víz, akkor kell belétenni, s egy fél percig főzni s félrehúzni s egy kicsit hagyni. S akkor le-, szűrni. (M. M. I.) 22 — Hogy készültek az ünnepre? — Hát az olyan nagy dolog vót! Kalácsot kellett sütni a kemencébe, a kemencébe 274
