Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Szabó István: Egy alföldi falu – Kecel – társadalmának rétegződése a XX. században a népi megítélések tükrében
egészére. 10 A rendelkezés mögött praktikus okok húzódtak. „Főleg a szegényebb lakosságnál volt szerepe, ha például kórházi költség merült fel. Bevitték a kórházba Rákóczi Pistát Kalocsára. Hová valósi? Keceli vagyok. Fizessen. Nem tudok. Akkor kimutatták Kecelnek, hogy hajtsák be rajta. Ha szegény, akkor meg a község fizesse. Nem fizetünk, mert ez a Rákóczi Pista nem keceli, hanem halasi. Csak itt lakott Kecelen. Akkor Halasra küldték a felszólítást, mert ott van az illetősége. És ezt annak az alapján döntötték el, hogy ott volt az adókönyve, Halason fizetett adót rendszeresen. Ez volt a döntő, mert valamilyen adót minden községbeli lakosnak fizetnie kellett. Az általános jövedelem adó az iparosságot terhelte, a ház- és a földadó meg a parasztokat. És az ebből befolyt összeget használta a község többek között az ilyen kórházi költségek, vagy iskolafejlesztés, közmunkák béreinek fedezésére." Mondhatjuk tehát, hogy Kecel társadalma a század első felében meglehetősen meghatározott gerinccel rendelkezett, így a lényeges társadalmi rétegek a visszaemlékezéseik tükrében érdemileg vizsgálhatók. A község kollektív emlékezete azt a ma még feltérképezhető képet őrzi számunkra Kecel társadalmáról, ami kortársként alakult ki bennük, viszont a felszabadulás gazdasági-társadalmi változásaival napjainkra természetszerűen réteg váltást is eredményezett. Vizsgálódásunk elsősorban a századfordulótól a második világháborúig terjedő időszakra vonatkozik, azokban az esetekben, amikora folyamatok a korszakhatáron is túlra mutatnak, a tendencia jellegére utalunk. 10 Sokan és méltatlanul vetik szemére a néprajzi irodalmat leírásaikkal, munkásságukkal megteremtő múlt századi tudósainknak, de még az e századbeli Hermann Ottónak, Györffy Istvánnak is, hogy jóllehet, néhány mondatban odavetve csupán, kitűnő szemmel veszik észre egy-egy fontos társadalmi jelenség mozgató rugóit a néprajzi természetű problémák hátterében, de azokat nem fejtik ki, átsiklanak felettük, s így dolgozataik hiányosak maradnak, vázlatszerűek lesznek. Mindezek a vélemények tévedésen alapulnak. Nem másról van itt szó, mint arról, hogy a néprajz ma sok olyan — főként társadalmi — jelenséget tekint specifikus ethnográfiai kérdésnek, vizsgál különlegességként, ami egyébként nem az, hanem egyszerűen hivatalos rendelkezés, törvény, amit pontos utasítások keretében tettek közzé országos érvénnyel. (Olyan kérdésekre gondolunk itt, mint például a legeltetési társulatok működésének variánsai, amelyeknek valamennyi fellelhető formájára az 1913. X. te. biztosított tág keretet, vagy a különféle körök, egyesületek, társulatok létrejöttének, megalakításának és működésének feltételeit előíró rendelkezések). A kiegyezés utáni időtől Magyarország egész faluszervezetének életét számtalan központi rendelkezés szabályozta. Jól ismerték ezeket a falu, a népélet akkori kutatói, ám nem estek abba a hibába, mint jelenleg munkálkodó utódaik, azaz, hogy a rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva csupán az eredményt, a falusi társadalom intézményeinek működését tanulmányozzák, mint a hagyományos, archaikus népi megnyilvánulások egyikét, ök a maguk idején tökéletesen tisztában voltak ezekkel a felülről jövő, alakító tényezőkkel, azok hatásával, szerepével, — ezért is tűnnek ma a népi kultúra jelenségei mögé háttér gyanánt odavetett megállapításaik frappánsaknak, igazaknak, helytállóaknak. Bővebben azonban feleslegesnek ítélték azokat kifejteni, hiszen mindaz, amit ők utalásként leírtak, köztudott volt, élő gyakorlat, amelyet közölni, részletezően ismertetni azokkal, akik maguk is eleven gyakorlatból ismerték, botorság lett volna. Dolgozatunkban magunk is utalunk egy ilyen jelenségre a betelepülés mechanizmusának ismertetésekor. Azért tartjuk szükségesnek menetét ismertetni, mert a néprajzi módszerekkel történő vizsgálódások eredményeit a házassági kapcsolatok értékelésekor esetleg ez is befolyásolhatja. 256
