Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Kodolányi János: Uráli nyelvű vadászok Észak-Eurázsiában

iFj. KODOLANYI JÁNOS URÁLI NYELVŰ VADASZOK ÉSZAK-EURÁZSlABAN A Sark-vidék övezetében élő uráli nyelvű népek túlnyomórészt olyan földrajzi és éghajlati viszonyok között élnek, amelyek földművelő termelő életmód meghonosítására nem voltak alkalmasak. Elenyésző kisebbséget alkotnak azok, akik délebbi területeken élvén a földművelésre is áttérhettek. Ennek a Sarkvidéki övezetnek az emberi kultúrájára hosszú évszázadok óta a vadászat, a halászat, a gyűjtögetés, valamint a rénszarvastartás volt a jellemző. Nem sorolhatók ide a finnek, mivel betelepülők a Sark-vidéken. A betelepülőkkel együtt nyomult délről egyre északabbra a földművelő, valamint a vele szoros kapcsolatot tartó állattartó kultúra, s hatott átalakító módon a lappok kultúrájára. Forrásaink nem vallanak egyöntetűen az obi-ugorok életmódjáról, anyagi kultúráját meghatározó főbb jelenségeiről. GEORGI a nomád és a letelepült közé helyezi az életmódjukat.

1 Az osztjákokról azt írja, hogy a legtöbbjük tart rénszarvast.

2 Említi azt is, hogy minden osztják halász, télen azonban, ha legtöbben csekély eredménnyel is, mindnyájan vadásznak.

3 A vogulok fő foglalkozásának a vadászatot tatja s fegyvereik között a tűzfegyvert, az íjat, a kopját, a csapdát és a hurkot sorolja föl.

4 A vogulok PALLAS szerint is vadászok.

5 Az oszt jakokat halász népnek tartja s úgy látja, hogy a vadászat a férfiaknak főleg téli elfoglaltsága,

6 de azok az osztjákok, akiknek sok a gyermeke, nyáron is vadásznak.

7 CASTRÉN úgy találta az oszt jakoknál, hogy a vadászat elvesztette korábbi jelentőségét a halászattal szemben. E változás okaiként a vadászat intenzitásának növekedése által a vadállományban okozott csökkenést és az erdőtüzek pusztításait említi.

8 A különféle osztják csoportok életmódjáról szólva a szalimi osztjákokról azt írja, hogy főleg halászattal és vadászattal foglalkoztak, a vadászat cobolyra, rókára, rénszarvasra, jávorszarvasra, mókusra és más vadakra irányult.

9 A tremjugáni osztjákokról Castrénnál az olvasható, hogy vadászatból, halászatból és rénszarvastartásból élnek.

10 A Vach mentiek életmódját a Szurgut vidékiekével kapcsolja össze és leírja, hogy vadászatból, halászatból tartják fent magukat, kevés lovat és tehenet is tartanak, azonkívül kis rénszarvas csordáik is vannak.

11 A szurguti osztjákokról följegyzi, hogy csak vadászattal és halászattal foglalkoznak. Nomádoknak tartja őket, minthogy minden ősszel és tavasszal megváltoztatják a lakóhelyüket.

12 Végül az Irtis vidékie1 GEORGI, 1776. 65. 2 GEORGI, 1776. 73. 3 GEORGI, 1776. 73. 4 GEORGI, 1776. 66. 5 PALLAS, II. 257. 6 PALLAS, III. 42. 7 PALLAS, III. 42. 8 CASTRÉN, 1849. 51—52. 9 CASTRÉN, 1849. 82. 10 CASTRÉN, 1849. 88. 11 CASTRÉN, 1849. 111. 12 CASTRÉN, 1849. 123—124. 187