Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

ból a természeti jelenségekkel kapcsolatos hiedelmekről. Például Nagykőrösön is úgy tudták, hogy az üstökös a háború előjele.

78 Az 1896-os földrengéssel kapcsolatban hagyományos hiedelmeket nem rögzítettek az újságok, viszont tudósítottak arról, a városban elterjedt és teljesen képtelen nézetről, miszerint a földrengést az éppen akkor fúrt kút artézi vizének felszökése okozta. Jellemző, hogy ezt az elképzelést az újságíró nem elvi alapon cáfolta, hanem azzal az egyszerű ténnyel, hogy a kútból nem jött még artézi víz.

79 Az év jeles napjaihoz kötött időjárási megfigyeléseket és jóslásokat, az egyszerűség kedvéért, a szokásokról szóló fejezetben ismertetjük. Az időjárási eseményekkel kapcsolatban itt csak néhány hiedelmet említünk meg. A nagykőrösiek szerint a márciusi hónak szépítő ereje van.

80 Egy másik időjárási hiedelem szerint a szeptemberi villámlás azt jelzi, hogy a következő esztendőben jó termés lesz.

81 Ugyancsak az őszhöz kötődő hiedelem az, amely szerint a gyümölcsfák másod virágzása hosszú őszt és enyhe telet jelez.

82 A termesztett növények, s különösen a kertészeti kultúrák fejlődésének és betegségeinek, valamint kártevőinek megfigyelése állandó témája volt a nagykőrösi újságoknak. Ezzel összefüggésben rendszeresen közöltek a lapok növényvédelmi tanácsokat is. Sajnos, ezeknek az írásoknak egyikéből sem derül ki, hogy a javasolt növényvédelmi módszer népi megfigyelésen és tapasztalaton alapszik-e, avagy egy tudós elme találmánya, s a receptet a helyi szerkesztők valamely olvasmányukból vették át. Mindenesetre e korban a szőlő peronoszpóra elleni vegyszeres védekezés kivételével csak természetes anyagokat, eljárásokat alkalmaztak a gazdák, s ezért az egykori tanácsok különösen érdekelhetik a mai biokertészeket. Csupán példaként említjük meg, hogy a földibolhák ellen ürömfőzetet ajánlottak, az élősdi férgek és hernyók ellen pedig krumplilét.

83 Egészen hasonlóak az egykori újságok állatgyógyászati javaslatai is. Saj78 BICZÓ Pál 1881. 2. 79 Nagy-Kőrösi Hírlapok 19. (1896) 44. sz. (nov. 1.) 5. 80 „...amely leány márciusi hóban vagy hóvízben megmosdik: annak az arca nagyon szép lesz és még jobban szereti a választottja, mert hisz ilyet mindig hoz a — gólya így tavasz felé, farsang után." Nagy-Kőrös 2. (1879) 11. sz. (márc. 16.) 3. 81 „Szép természeti tünemény lepett meg minket f. hó (szeptember) 22-én esti 6 és 7 óra közt, a mennyiben sűrű és élénk villámlás cikázott hosszabb ideig a láthatáron erős dörgés közt a mi ily őszi időben a ritkaságok közé tartozik. A kik szeretnek jósolgatni az időjárásról jövendőben jó termést remélnek..." Nagy-Kőrös 4. (1881) 38. sz. (szept. 25.) 3. 82 „Másod virágzás. Városunk határában levő szőlős kertekben — mint értesülünk, a gyümölcsfák a kedvező enyhe időjárás mellett másodszor kivirágzottak. Különösen sok virágos almafát, meggyfát és szilvafát lehet látni kertjeinkben. E jelenségből a régiek hosszú őszre és enyhébb télre szoktak következtetni." NagyKőrös 16. (1893) 44. sz. (okt. 29.) 4. 83 „Orvosi szer a földi bolhák ellen. Az üröm forrázat igen ajánlatosnak bizonyult biztos szer. Ha ezzel a növényeket este megöntözzük, reggelre minden féreg eltűnik. A forrázatot erősségéhez képest több vagy kevesebb vízzel kell keverni vagy vegyíteni. E szer különösen gyenge fiatal növények megmentésére ajánlatos, melyeket tudvalevőleg a földi bolhák néhány nap alatt tönkre szoktak tenni." Nagy-Kőrös 9. (1886) 28. sz. (júli. 11.) 3.; „Mire használható a főtt krumpli leve. A főtt krumpli levét mint mérges tartalmú folyadékot szorgalmatosan gyűjtsd egy edénybe, úgy hasznát veszed akár gyümölcsfáid, akár rózsáid, vagy akármiféle veteményed vagy palántád, az élősdi férgek vagy hernyók támadása vagy emésztése ellen. Ugyanis végy egy kézi fecskendőt, az érintett lével megtelve lövöldözd a hernyók és penészférgek által elborított fák és növények ágaira, sok hernyószedéstől fogja megmenteni ezen műtét a kertészt és gazdát, mivel ezen mérges nedv érintésétől megdermedve hullanak le a hernyók a megszokott kedves helyeikről..." Nagy-Kőrös 10. (1887) 38. sz. (szept. 18.) 3. 152