Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

NÉPI TECHNOLÓGIA E tárgykörben voltaképpen csak a malmokról esik szó az egykori nagykőrösi újságokban. Elsősorban a szárazmalmokról, hiszen ezekből volt a legtöbb. Sajnos, a szárazmalmokkal kapcsolatos »hírek többsége rendőrségi hír, s szerencsétlenségről tudósít.

54 Az utolsó szárazmalmot, a régi református temető bejáratával szemben álló, úgynevezett Vaikó-féle malmot 1893-ban bontották le.

55 A sok szárazmalommal szemben szélmalomról csak egyetlen adatunk van. Ez a hír azt tudatja, hogy egy szélmalom-tulajdonost agyoncsapott a villám.

56 Külön olajmalomról, mint üzemről, nem szólnak a hírek, ám arról igen, hogy egyes gazdáknak volt olajmalma a portájukon.

57 KERESKEDÉS, PIAC, MÉRTÉKEK A korabeli Nagykőrös életének egyik központja a piac volt. A nagykőrösi származású, s oda visszalátogató RÉSÖ ENSEL Sándor így írt erről : „... pitymallatkor ... az utca már zajgott, nyikorogtak a taligák, vitték a kofák és cselédek az uborkát és barackot — mely hallatlan olcsó volt (20. kr. egy kosárral) — a piacra. Ott sürgött-forgott a nép, mert Bécsből, berlinbői, sőt Pétervárról is volt megrendelő, s a megrendelt mennyiségnek reggelre már osztályozva, málházva s a vasútra adva kellett lenni. Ritka látvány ez : megérdemelné, hogy lefényképezzék."

58 A nagykőrösi piac hangulatát sejteti egy olvasói levél 1893-ból: „Megbotránkozással tapasztaltuk, hogy a piacon a kiflit áruló »nőszemélyék-« minden szemérmet nélkülöző »trágár-« hujjongatások által óhajtják a figyelmet magokra fordítani. Oly drasztikus és oly ocsmány kifejezésekkel mulattatják egymást, hogy tisztességes arcú nő szinte félve kerüli a piacnak ezen, különben legnagyobb forgalmú helyét. — Felhívjuk a rendőrség figyelmét, hogy az ilyen közszemérmet sértő hujjongatásokra ügyeljen, s tegyen azonnal jelentést az illetékes hatóságnál, a mely hatóság bizonyára tudni fogja a törvény szigorát alkalmazni."

59 Ennek az illetékes hatóságnak, vagyis a városi tanácsnak, meglehetősen sok gondot okozott a piac. Esztendőkön keresztül tartó vita folyt arról, hogy a vasárnapi piac zavarja a református egyház istentiszteletét. A városi tanács végül, a református egyház kérésére a 8860/k. 1880. (november 11.) sz. határoza54 „Malom által összetört kisded. A hatodik kerületben levő özvegy Gonda Lászlóné úrnő tulajdonát képező szárazmalomban több kisgyermek játszott május 31-én délelőtt s a felhúzva hagyott kerülőket hajtva Ondó Péternek egy 2 éves kis fia az orsóhoz jutott, mely koponyáját úgy összezúzta hogy a szerencsétlen kis fiú június 1-én reggel 3 órakor elhunyt." Nagy-Kőrös 12. (1889) 22. sz. (júni. 2.) 3. 55 Nagy-Kőrös 26. (1893) 48. sz. (nov. 26.) 3. 56 „Villámsujtott ember. Múlt vasárnap délután egy Alföldi Sándor nevű helybeli szélmalom tulajdonost (a gátrészen) a villám agyonsújtotta. A mellette levő két egyénnek semmi baja sem lett." Nagy-Kőrös 8. (1885) 26. sz. (júni. 28.) 3. p.; Megjegyzendő, hogy a szélmalmok túlélték a szárazmalmokat. Az utolsó szélmalmot 1935. november 10-én vásárolta meg a város, hogy az utókornak megmentse. Ez a malom a Felsőjárás dűlő 120. szám alatt állt. L. V. SZŰCS Sándor é. n. 152. 57 „özv. Csete Bálintnénak a második járásban Makai Mihály úr szomszédságában levő háza kedvező feltétel mellett szabadkézből eladó, vagy kisebb házért elcserélendő. Az olajmalom külön az épület nélkül is eladó." Nagy-Kőrös 2. (1879) 35. sz. (aug. 31.) 4. 58 RÉSÖ ENSEL Sándor 1885. 2. 59 Nagy-Kőrösi Hírlap 1. (1893) 7. sz. (júni. 11.) 6. 147