Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

találunk a nagykőrösi állattartás volumenére nézve. A lóállomány adatait viszont rendszeresen közölte a sajtó a katonai lóosztályozás ürügyén.

18 Mindent egybevetve úgy látszik, hogy az állattartás, ellentétben az erdőgazdálkodással és a kertészkedéssel, sem gyakorlatában, sem pedig lehetőségeiben nem élte a változások korát a XIX. század utolsó negyedében, s így a sajtónak sem adott témát. FÖLDMÜVELÉS, GAZDÁLKODÁS A szakirodalomban se szeri, se száma azoknak a munkáknak, melyek Nagykőrös mezővárosi gazdálkodásának rendszerét, s ezzel összefüggésben birtok- és településszerkezetét dolgozzák fel.

19 A múlt századi nagykőrösi sajtó adalékai ezzel kapcsolatban arra utalnak, hogy ekkor még élt a városi házra (fundus), az akol-Jkertre (vagyis belső határbeli birtok) és mezei kertre (külső határbeli birtok) továbbá szőlőre tagolódó birtokszerkezet, ámbár az akolkert funkciója már a funduséhoz, a mezei kerté pedig a tanyáéhoz (farmtanya) közeledett. A nagykőrösi sajtó egyetlen esetben sem elemzi ezeket a gazdálkodási, illetve birtokviszonyokat. Viszont kitűnő adatforrása lehet a kutatónak a hirdetési, olykor a hírrovat. Egy ilyen összetett nagykőrösi birtok leírását adja például a következő hirdetmény: „Néhai Gondi József hagyatékába tartozó s a nagykőrösi 906. sz. tjkvben 950. hrsz. alatt foglalt piactéri ház és udvartér 468. hrsz. alatti s a vasút utcában fekvő külső ház és kert, továbbá a nkőrösi 13,055. 13,056 és 13,057. sz. tjkvben 29,563. 29.564. 29,566. hrszámok alatti 1 hold 1506 D ölet tevő s a téglaégető körkemence szomszédságában fekvő kürtilapos dűlőbeli szántóföld 1894. évi január 30-án d.e. 9 órakor az árvaszék 3269/á 893. sz. határozatánál fogva el fognak adatni.. .'

,ao Egy teljes mezővárosi birtokot ír le a következő hirdetés: „Biczó Elek úrnak a piactéren levő háza, továbbá a tázerdő elején levő Katona János-féle szőlőbirtoka új nyári lak s külön kapás lakkal ellátva, a vízállási iskola közelében mintegy 3 vékás területű akol kertje lakó házzal egy tagban vagy 400 ü-ölenként külön-külön is, s végül tetétleni 52 kat. hold tanyás birtoka szabad kézből örök áron eladók .. ."

21 A két hirdetés szövegét gondosan elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy az akolkertek már beltelek számba mentek, hiszen az egyik a Vasút utcában, az első nagykőrösi kikövezett városi utcában állott, a másikat pedig, noha helyét azonosítani nem sikerült, nagyjából építési telek méretű részekre osztva is eladhatónak ítélték. Külön érdekessége egy 1887-es hirdetésnek, hogy tanúsága szerint a teljes birtokhoz tehénlegeltetési jog is tartozott.

22 Magáról a földművelésről vajmi kevés szó esett az újságokban. Legfeljebb 18 „A lóosztályozás e hó 15. 17. 18. és 19-ik napjain ment végbe városunkban. Az osztályozó bizottság a városban és az ehhez tartozó pusztákon összesen 3023 lovat írt össze, még pedig 78 mént, 1497 herélt és 1448 kanca lovat; egy éven aluli csikó volt 84, két éven aluli 105 s három éven aluli 140, négy éven aluli 180. A lóállományból a bizottság 559 lovat talált »alkalmasának s ezek közül 253-at hátas, 254-et vonatcsapatbeli hámos és 52-őt tüzérségi lónak osztályozott." Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 21. sz. (május 23.) 4. 19 Csak néhány tanulmányt említünk a sok közül: FÜR Lajos 1978.; MAJLÁT Jolán 1943.; MÁRKUS István 1943.; NÓVÁK László 1978.; Uő. 1986.; stb. 20 Hirdetmény. Nagy-Kőrös 17. (1894) 2. sz. (jan. 14.) 4. 21 Birtok eladás. Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 6. sz. (febr. 6.), 7. 22 „Birtok eladás. Néhai K. Faragó Pál örökösei tulajdonába tartozó ház, feketéi tanyás birtok, tázerdei szőllő és tehén legeltetési jog... örökáron el fognak adatni..." Nagy-Kőrös 10. (1887) 44. sz. (okt. 30.), 4. 141