Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Kocsis Gyula: Molnárok, és malombirtokosok a XIX. században Cegléden

ADATTÁR A MALOMTULAJDONOSOK KÉRVÉNYE „Mintegy 17000 főre lehet tenni városunk népességét, melly a beőrlött gabonát rendesen (azaz rendszerint K. Gy.) megemészti, mellyhez képest kitsinyeket és nagyokat egy számban vévén; átallyába közép számítással nem lehet egy személy egész évi élelmére többet venni 10 véka gabonánál, de még ennek is ötöd része vidéki vízimalmokban úgymint Űjszászon, Nagykátán, Szolnokban és Soroksáron őröltetik meg, mert az ollyan földmíves gazda, kinek cselédjei s munkássai számossága miatt 80 — 100 — 150 s 200 véka gabona beőrlésére van szüksége, nem sanyargatja jószágát száraz malomban való őrléssel, hanem viszi gabonáját az elébb nevezett vidéki vizi malmokba. E felett a városban maradott gabonából a Mlgos Uradalom két vizi malma, — melly egyedül kiapadhatatlan forrásvíz folyásán fekszik, leghamarább megindul, ellenben legkésőbben szűnik meg forogni — tavaszi és őszi forgásaival beőről 6000 vékát, mi szerint a jobbágyi malmokra csak 130.000 (! helyesen 110.000) véka marad őrölhető. Ezen beőrőlhető mennyiséget 82 malom között átallyában felosztván egy malom őrölhet 1585 (és) 15/40 vékát, mellyből 14dikével minden malomra 113 s valami kis rész véka vám esik, ebből azonban a molnároknak ki kell adni a negyed részt, melly után a tulajdonosoknak 85 véka maradna rész szerént búzában, rész szerént árpában és kukoricában, mert a szegényebbek ezzel is élni kenteiének ön jólelkűségére hagyatik tehát az őrlőnek kiadni, vagy ki nem adni a vámot, minél fogva egy jó szárazmalom keresete évenként csak 70—75, legfeljebb csak 80 véka gabonában állapodik meg, ennek ára középszámítással vékája 45xrban vétetvén 60 vcforintot tészen." „Egy száraz malom építése kerül egyszeri készülettel 1500 ve ftba s azon anyagok tartósságát véve, mellyeket időszakonként se igazítani, se újítani nem kell eltart egy malom 30 esztendeig oly móddal, hogy a bele ruházott tőkén f elyül még a következő költségéket kell tenni : a) 30 év alatt a tetőt, légyen az akár zsindelyes, akár nádas (:mert cserepes tető városunkban ekkoráig nem létez:) háromszor kell kiigazítani azon tetemes hibáiból, mellyeket abban részint az idő viszontagsága részint a nagy mozgással járó mű rengetése okozott; illy tetőjavítás kerül minden egyes esetben 20 ve ftba, háromszor tehát 60 ve ftba b) a malom tölgy oszlopai, melly ek 11 számmal vágynak, eltartanak a földben 20 esztendeig — mi után helyükbe egészen újakat kell állítani. Ezen oszlapok darabja 15 ve ft, összves áruk 165 ft, de mivel az elkorhadt oszlopok, darabja megérvén 2 ft 30 xrt más használatra, ezekből 27 ft 30 xr megtérül, ez alkalommali költség lesz 137 ft 30 xr. Azonban az új oszlopok csak a feltett eltartási 30 évekből még hátra levő 10 évekig állandván ekkor fele használatban vannak, s darabjuk megér 7 ft 30 xrt; melly ár szerint a bejövő summát 82 ft 30 xrt, mint némelly részben megtérült újítási költséget az elébbi 137 ft 30 xrból levonván marad oszlop újítási költség 55 ve ft c) a malom használatának 15dik évében újítani kell a köveket, mind az alsót, mind a felsőt, mellynék párja 100 ve ft felkészítése pedig kerül 20 ve ft d) 30 év alatt a malmot háromszor kell újrafogazni, egyszeri fogazásra 200 darab somfa, száza 8 ftjával 16 ft, a munka 10 ft — tészen 26 ftot; de az elkopott régi fogak, mint csupán tűzre használhatók újdonani áruknak 1/20 ré87