Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Surányi Dezső: Az ugyeri eperfák. Egy elfelejtett gyümölcstermő faj termesztési hagyományai

Génbank ültetvény számára kijelölt törzsfák helye Cegléd környékén Morus rubra volt. Kettőnél több változatot emeltünk "ki Cegléden, Vezsenyben, Jászfelsőszentgyörgyön, Valkón és Tápióbicskén. A kutatásaink összesen 29 te­lepülést érintettek, s a fekete és a fehér eperfa együttes előfordulása elég szo­ros korrelációt adott (r =+ 0,586). Ezáltal okunk van feltételezni, hogy a se­lyemhernyótenyésztést szolgáló fehér eperfa és a gyümölcseper-termesztés köl­csönösen segítette egymást. S ennek lett a következménye, hogy a már említett rendelet a selyem- és gyümölcseper-termesztés sorsát megpecsételte. A szoros korreláció magyarázatát keresve, két tényezőt feltétlenül szüksé­ges említeni, egyik az eparfaiskolák eltűnése megakadályozta az epresek meg­újulását, a másik pedig inkább munkaerőhiányból, társadalmi-politikai változá­sokból eredő tényező (erőszakos tagosítás, táblásítások, felvásárlás megszünte­tése stb.). A mai formájában az ugyeri eperfák valóban a múltat jelentik, s most ha­587

Next

/
Thumbnails
Contents