Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

Széchenyi tér déli oldalán. Az északi oldalon a mozi előtti térségen baromfipiac foglalt helyet. A vidéki és a helybeli kocsikon hozott gyümölcs a városháza előtti téren volt értékesítve. A Deák térre, a DÉMÁSZ-székház körül, a Széchenyi tér keleti felében az üzletsor előtt, a Benedek-udvarban a nagykereskedők sora helyezkedett el. A város főterei hajnaltól (7—8 óráig) tele volt emberekkel és áruval. A város fuvarosai (1920 és 1941. között Glükszman Herman, Fleischman Jakab, Rózenfelg Dávid, Kelin Mór, Weinberber Jakab) már négy-öt fogattal már 8 óra körül elkezdte a gyümölcsöt és a zöldséget szállítani a vasútállomásra.

115 A II. világháború visszavetette a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelést. A Benedek-cég 1945—48. között még megújult, de amikor a nagykereskedelmet is államosították megszűnt. Az 1948-ban megindult nagyüzemesítés az öregszőlőket veszni hagyta. Lassan kiirtották a gyümölcsfa erdőket is. A nagyüzemek létesítettek zöldségeseket, fóliákertészetet, gyümölcsösöket, szőlőket, de ezek megszűntek, mert ráfizetésesek lettek. A gyümölcsösöket felszámolták és maradt a puszta helyük. A paradicsom- és a sárgarépa-termesztés jövedelmező maradt. Az exportkereskedelem nyersáruban megszűnt. A helyi konzervgyár vásárolta föl, és feldolgozva került a világ különböző piacaira. A konzervgyár felújítása és bővítése éppen abban az időben történt, amikor a nyersanyag menynyisége csökkent és a felvásárlóterület szélesedett. Az 1970-es években kiosztott zártkertek az egykori gyümölcsfa erdők helyének kis részén — még akkor is, ha a számuk eléri a 3000-et — az egykori gyümölcstermésnek osupán kis részét adja. A zöldségtermelés hasonlóan viszszaesett. Eltűnt a hajnali piac színes forgatagával és zajával, kövér kereskedőasszonyokkal, a Szellő Mari nénivel és a Goldstein Záli nénivel. A nagyszájú parasztembernek se mondja már senki, a szádra üljön a Szellő Mari néni.

116 Az 1747-ben írt szabályrendelet foglalkozik a szőlők védelmével. Ennek rendelkezései sokkal régebbi keletűek, mint amikor írásba foglalták. Ez a szabályrendelet a 9. pontjától a 23. pontjáig tartalmaz a szőlőkre vonatkozó szabályokat. A 9. pontja kimondja, hogy senki a tanács és a bíró tudta nélkül sem ákolnak való helyet, sem szőlőnek való földet nem foglalhat. A 10. pont kimondja, hogy aki a város határában levő szőlők miatt perlekedésbe keveredne, az Szent Demeter naptól Szent Gergely napig terjessze elő ügyét. A 11. pont a szőlőhegyek körülárkolását rendelte el, hogy a lovak és a szarvasmarhák ne menjenek bele. Akinek a szőlője a szőlőhegy szélére esik, az az árkolást köteles a szőlőjénél felújítani. Aki a szőlőbe bevezető út kapuját be nem csukja ha kinyitotta, egy forintra büntetik. A 12. pont kimondja, hogy a kó115 Az 1948 előtti gyümölcs- és zöldségpiac a Szabadság tér 7—12. sz. házak előtti térrészleten 3—4 sorban talyigákkal. Amikor már a vörösszilva ért a Széchenyi téren 2—30 számig a tér D-i oldalán egy sorban. A baromfi piac az ÁFÉSZ-székháztól az alszigeti patikáig a mozi felőli térszakaszon. A nagykereskedők piaci rakodóhelyeiről a MÁV-állomásra fuvarozók nevei a 91. t. a. mű 212. oldalon. A zöldség-gyümölcs nagykereskedők 1927-ben: Benedek József és Fia, Fabók Lajos, Faragó István, ifj. Fleischmann Jakab, Józan Imre, Lang György, Lővy Zsigmond, Papp Ferenc, Somló Imre, Schiffer Mór, Szellő László, Szirmai Sándor. 91. t. a. mű 212. old. A szőlő és gyümölcs beszállítása a szőlőből a városi házhoz és hajnalban a városi háztól a piacra. Zs. Tóth István, Biczó Ambrus, Nyerges József Nagykőrös, Kossuth Lajos u. 73. sz. alatti lakos, Papp Ferenc, Szűcs Sándor elmondása alapján. 116 Biczó Ambrus, Becser Imre Nagykőrös, Tázerdei u. 28 sz. alatti lakos, Török István Nagykőrös, Brassói u. 9. sz. alatti lakosok elmondása alapján. 550