Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

duráncai, vagy nem magbavalló és volt kopaszbarack. A mandula lehetett édes és keserű, a dió: apró vagy „vékás", nagy vagy papírhéjú, vagy keményhéjú volt elterjedve. 84 A gyümölcsösök kedvező időjárásban a XIX. sz. végén évente megtermet­tek a 20—30 ezer, de jó évben a 40 ezer mázsa gyümölcsöt. Ez a gyümölcs­mennyiség nem helyben fogyott el, hanem a nagykőrösi kereskedők közvetíté­sével elkerült távoli városok piacaira. Megjelent a nagykőrösi gyümölcs Buda­pest, Bécs, Prága, Berlin és Szentpétervár más nagyvárosok piacain. Nagykőrösről a gyümölcs vasúton történt elszállítása 1890 és 1894. között a következő értékű volt: 85 1890-ben 12150 mázsa 1893-ban 14 950 mázsa 1891-ben 23 440 " 1894-ben 14 770 1892-ben 12 710 " Ebben az időben a kecskéi szőlők gyümölcstermése is a nagykőrösi piacra került és innen a kereskedelem vitte a világpiacokra, mert még a Szolnok—kis­kunfélegyházi vasút nem volt készen. A gyümölcstermelés a szőlő- és zöldségtermeléssel visszaesett az 1848—49-es szabadságharc után. Ennek egyik oka, hogy azok a jász és tiszántúli községek, hova a nagykőrösi gyümölcsöt eladták a homokos területeikre szőlő és gyümöl­csösöket telepítették. Tehát kiszorul a piacaikról a nagykőrösi gyümölcs. Má­sik oka, hogy a behozott amerikai szőlőkkel és gyümölcsfákkal a szőlő és gyü­mölcsfa betegségeit és kártevőit is behurcolták. A szőlők nagy része kipusztult és a férgek lerágták a gyümölcsfák lombozatát. 86 A növényvédelem fejlődése, a piac kedvezőbbé válása fellendítette a gyü­mölcstermelést a XIX. század negyedik negyedében, és ez a folyamat tartott az első világháborúig. A háború utáni visszaesés 1925-ig tartott, csak ezután ve­hetett a gyümölcstermelés is nagyobb lendületet. Erdősítések történték a nagy­kőrösi piac fellendítésére. A város akkori polgármestere Dezső Kázmér 1927­ben Nagykőrösre Gyümölcs kongresszust hívott össze, 87 melyen az ország neves exportőrei, gyümölcskereskedői és a Kereskedelmi Minisztérium képviselői vet­tek részt. A Gyümölcs kongresszus 1927. szept. 8-án megállapította, hogy mit kell tenni, hogy a termelő értékesíteni tudja a fáradságos munkájával előállí­tott szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermés feleslegét és a baromfiállomány felesle­gét. A következő évben, 1928. május 20-án Nagykőrösön Gyümölcsnapot tartot­tak. Ezt is Dezső Kázmér szervezte a nagykőrösi gyümölcspiac fellendítése ér­dekében. 88 Mit mutat a statisztika az 1927. évi piacok gyümölcsforgalmáról? Belföldre szállítottak 7 vagon cseresznyét, 17 vagon meggyet, 200 vagon barackot, 200 va­gon almát, 387 vagon szilvát és 3 vagon szőlőt. Külföldre szintén vasúton to­vábbított 7 vagon cseresznyét és meggyet, 270 vagon almát és 117 vagon szil­vát. 89 Hat évvel később, 1933-ban vasúton külföldre vittek 25 vagon cseresz­nyét, 178 vagon barackot, 49 vagon almát, 565 vagon szilvát és 72 vagon szőlőt. Belföldre vasúton: 4 vagon cseresznyét, 24 vagon meggyet, 102 vagon almát, 83 A 70. t. a. forráshely 546. old. 84 A 70. t. a. forráshely 546—47. old. 85 A 70. t. a. forráshely 548. old. 86 A 70. t. a. forráshely 544. és 548. old. 87 Nagykőrösi Hírlap időszaki lap. A továbbiakban NKH. NKH. 1927. szept. 8. 73. szám 3. old. 88 NKH. 1928. máj. 1. 34. szám 3. old. 89 NKH. 1927. okt. 4. 78. szám 2. old. 544

Next

/
Thumbnails
Contents