Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja
az északnyugati szelők a futóhomokot. Nyilvánvaló, hogy a jó barna homokot szántotta az itt élő ember. Nemcsak a honfoglaláskor idetelepült magyar, hanem a bronzkor embere is. Ezeknek a népeknek a kihordott szemete és állataik trágyája tették olyanná, hogy azok ma is jótermő földek Négy-ötezer év emberi munkája színezte ezeket sötétté. À mi szőlőföldjeink tehát az északnyugati szél által idehordott homokok, melyeken magas partok és mélyedések is vannak, melyeket a rájuk ültetett szőlők és gyümölcsfák akadályozták meg, hogy tovább ne vándoroljanak. A szőlő- és gyümölcstermelés mértékét a vagyonösszeírások alapján állapíthatjuk meg. A XVIII. századi bortermelésre vonatkozó adatok 1703-al kezdődnek. Ekkor Nagykőrösön 313 gazda, 171 zsellér és 12 özvegy élt, rajtuk kívül 28 nemes, tehát 524 család lakott és 3338 akó boruk termett. 51 Tizenegy év múlva, 1714-ben a 384 gazdának 2826 akó bora szerepel az összeírásban. A gazdákon túl 63 zsellér is lakott kik közül 38 házzal is rendelkezett. 52 Ha minden gazdának és házas zsellérnek valamint nemes családnak volt szőlője, akkor 450 szőlőbirtokos volt a városban. A XVIII. század második felében is még a termett bor mennyiségét vették figyelembe, így a bormennyiség változásait figyelemmel kísérhetjük. Az 1765—66. évi összeírás 9285 akó bort mutat ki. 53 Az 1770—71. évi 8005 akót, 54 az 1786—87-es 5897 akót. Az 1786—87-es esztendő rosszabb volt, mint a korábbiak. A XIX. század elején már nem a termett bor mennyiségét vették az adókivetés alapjául, hanem a szőlő területét. Azt kell bevallani, hogy hány kapa szőlőt művel, vagy műveltet. Nagykőrösön 1800—1801-ben 4995 kapa szőlőt írtak össze. 55 Az egy kapa szőlő egy vékás terület, négy vékás terület egy katasztrális hold földdel egyenlő. Az egy kapa szőlő egy ember által egy nap megművelhető terület. A szőlő nagyságát az „út", a „paszta", „boroz" elnevezéssel határolták és határozták meg. Tehát 1800—1801-ben a körösieknek 1248,75 katasztrális hold szőlőjük volt. Tizenegy év múlva 1812-ben 5281 kapa szőlőt műveltek az öreghegyekben, 56 mely 1320,35 katasztrálos holdat tett ki, tehát 286 hold növekedést mutat. A szőlőtelepítés megtorpant, vagy a szőlőket valami pusztulás érte, mert 1816—17-ben a szőlős terület 4974 kapa szőlőre lecsökkent, 57 mely 1243,5 kat. holdnak felel meg. A csökkenés 76,85 kat. hold. Vizes esztendők jártak, melyek kipusztítottak a mélyebben fekvő szőlőket. Meg kell jegyezni, hogy 1816—17ben már 240 nemesi család lakott a városban, a szőlőjük 456 kapa, 58 tehát 114 és fél hold, mely után nem adóztak. Az egész szőlős terület tehát 1403,5 kat. holdat tett ki. Az 1822—23. évi vagyonösszeírásban ismét területnagyobbodás állapítható meg, mert 5207 kapa szőlőt jegyeztek be, 59 mely 1301,71 kat. holdat tesz ki. A szőlős területek változása nem csupán a művelés elhanyagoltsága, szőlők kiirtása, természeti katasztrófák következménye lehetett, hanem onnan is eredhetett, hogy nem a helyszínen írták össze. Az adózót értesítették az adóbevallás napjáról és meg kellett jelenni az összeíró hatóság előtt. így volt ez még 1845ben is. A következő hirdetés tanúsítja: „1845. május 25. A conscritió holnap 51 PML. NKO. NKL. összeírások 1700—1799-ig. Pest megye múltjából. Szerk. Lakatos Ernő. 30. oldalnál levő táblázat. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban с tanulmány a 36—37. oldalak közötti táblázat. 52 A 71. t. a. hiv. 1714. Conscritió Incolarum et facultatum Oppidarem Kőrösiensis. 53 A 71. t. a. forráshely 1765—66. évi összeírások. 54 A 71. t. a. forráshely 1770—71. évi összeírások. 55 PML. NKO. NKL. összeírások 1801—1848-ig. 1801. évi összeírás. 56 PML. NKO. NKL. összeírások 1801—1848rig. 1811—12. évi összeírás. 534
