Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

Az egész időszak alatt végig kíséri ez a teher a bormérést. Ügy kellett gazdálkodni a borral, hogy még haszon is legyen rajta. A gyümölcstermelésnek a török hódoltság második feléből a városi számadáskönyvekben végig nyomai vannak. A város konyhájára csemegeként, vagy ajándék címén vásárolták a szőlőkben álló fák gyümölcsét. Az öregszőlők által termett valamennyi gyümölcsféleség megtalálható, a cseresznye, a meggy, a körte, a szilva, az alma, a dió és a szőlő. A következőképpen jelentkeznek. Már az első, az 1626-ból való számadáskönyv feltünteti, hogy kinek vettek gyümölcsöt a nagykőrösi piacon. „Csörösniét az Szolnoki Békk(bégnek) d. 22".

29 „Csörösniét vöttünk az Törökökk." „Szilvát vöttünk az ugi részön a Szolnoki Törökökk d 16."

30 „Csörösniét vöttünk András kovácsnétó d 10." „Körtvélyt d 2."

31 „Diót vöttünk hogi a Kecskeméti és a Ceglédi Bírák és prédikátorok itt voltának a Mester dolga felöl d. 7."

32 „Kosa Janóstul hoztunk szőlőt hogi Bosniaij Bék itt volt d. 14."

33 „Ugian akkor az Szolnoki Békk hoztunk Biró Uramtul az öregbiktül szőlőt d 12."

34 „Sáfár Gergelynétül hozattunk hogi az követök itt voltának d 18. Párisnétul szőlőt d 4. Ugian akkor hoztunk almát."

35 Hasonló feljegyzésekkel találkozunk 1639-ben is. „Almátvettünk ide be d 18."

36 „Szilvát ide be d 6."

37 „Almát vettünk ide be d 8."

38 A bemutatott adatokból kitűnik, hogy rangos személyek ebédje mellé vettek gyümölcsöt, kiknek a jóindulatára a városnak máskor is szüksége volt. A nagykőrösi zöldségtermelésnek a nyomait, hasonlóan a szőlő- és gyümölcstermeléshez, a város számadáskönyveiben találjuk, a város konyhájára vásárolt nyers termények között. A török hódoltság korából vannak adatok az uborka, a dinnye, a vörös- és fokhagyma, a káposzta és annak fajtái, a bab, a borsótermesztésre. Az uborkatermelés jelentős volt, mert az említése gyakran előfordul. Uborka vásárlásra vonatkozó feljegyzések az 1639-ből fennmaradt számadáskönyvben nyolc esetben olvashatunk. „Uborkát vettünk ide be d 8."

39 Az ára általában 9—10 dénár. Az uborka vásárlás utolsó tételét a város jegyzője így jegyezte fel, „Uborkát Párisnétul vettünk d 17".

40 Párisné neve az 1637-es számadáskönyvben is szerepel, mint uborkaárus. Az uborkavásárlás adatait az 1662—63, de a 30 évvel fiatalabb számadáskönyvék egyforma gyakorisággal említik. Az 1632-es számadáskönyvben ilyen feljegyzések olvashatók, „Uborkát vöttün d 2. Item d 4 Uborkát".

41 Az említett adatok azt bizonyítják, hogy az uborkatermés idején a szakácsasszony a város vendégeinek az ebédhez uborkasalátát, vagy savanyított uborkát tálalt föl. A káposztaféle szerepel a konyhára történt vásárlások között úgy nyersen mint savanyított állapotban, 1634-ben vöröskáposztát is vettek. A petrezselyem- és a sárgarépa-termelés is elterjedt volt, mert már az 1643—44-ben ilyen bejegyzéséket olvashatunk, „Petresilmöt vöttünk az Piaczon 30 Azonos a 45. t. a-ival. 31 Azonos a 43. t. a-ival. 32 PML. NKO. NKL. Szk. 1626. évi 91. old. 33 PML. NKO. NKL. Szk. 1626. évi 90. old. 34 Azonos a 49. t. a-ival. 35 Azonos a 49. t. a-ival. 36 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi. 287. old. 37 Azonos az 52. t. a-ival. 38 Azonos az 52. t. a-ival. 39 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 286., 287. old. 40 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 238. old. 41 PML. NKO. NKL. Szk. 1637. évi 111. old. 1662—3. évi 153. old. 532