Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Selmeczi Kovács Attila: A tök termesztése Magyarországon

kúa'k és nagyságúak. A földön futó, nagytermésű fajtát a kukorica nevének (Turcicum frumentum) mintájára — a népi elnevezés alapján — Cucumis turcicus, Türkisch Cvcumer, azaz török dinnye névvel illette (1. kép). A termésről megemlíti, hogy húsa sárga, ami miatt egyesek citrulusnak is mondják, magja pedig fehér és széles. A másik fajtát, aminek gyümölcse kerek és gerezdes, Cucumer marinus névvel ruházta fel. Ezt az olaszok népiesen zucco, a németek Meer Cucumer, azaz tengeri dinnye néven emlegetik (2. kép). A további válto1. kép. Az újvilági tök első európai 2. kép. A gerezdes tökfajta első ábrázolása. FUCHS, Leonhard 1542. 698. ábrázolása. FUCHS, Leonhard 1542. 699. zatokat Cucumer citrulus, Citrullen illetve Pepo, Pfeben néven mutatja be, mely utóbbi tarka színű és rücskös felületű. Termesztésével kapcsolatban megemlíti, hogy a jól megművelt földet szereti, ritkán vetve szellős, napos helyen jó termést hoz. Meglehetősen elterjedt, legnagyobb mennyiségben Nürnberg környékén művelik.

7 Nyugat-európai termesztésének korai kiterjedéséről tanúskodik, hogy a 16. század közepén már a német parasztok ehető húsa és ízletes magja miatt kertjeikben sokfelé termesztették.

8 7 FUCHS Leonhart 1542 702 703 8 REINHARDT, Ludwig" 1911. 346.; Vö. még BOCK, Hieronymus 1552. 834—835.; LOBELIUS 1576. 364—366. 516