Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Szilágyi Miklós: Az aratógépek az alföldi paraszt gazdaságokban

lenülését látszik jelezni a város egyik legismertebb asztalosának hirdetése is; ő az arató- és cséplőgépek fa alkatrészeinek elkészítését vállalta.

56 Szükségtelen hasonló részletességgel idéznem a két világháború közötti híreket és hirdetéseket, hiszen az eddigiek is kellően igazolják, amit az emlékezők elmondottak. A következő évtizedekben persze korántsem volt töretlen ívű folyamat — ahogy a szakcikkekből kitetszik, országosan sem, és Kisújszálláson sem — a mezőgazdaság gépesítése! Az infláció megfékezése után, a '20-as évek második felében sok parasztgazda engedett a rendkívül kedvező részletfizetési lehetőséggel kecsegtető „lelketlen gépügynökök" csábításának — állítja a szaklap és mondották adatközlőim —, aminek azután a világgazdasági válság esztendeiben kellett megszenvedniük a következményeit, s ami egy évtizedre lelohasztotta a parasztok gépvásárlási kedvét.

57 Az 1920-as évek (alkalmasint még a háború előtti évek!) gépvásárlási igyekezete jól tükröződik a ZSOLDOS István közölte 1942. évi kisújszállási gép-öszszeírásban, melynek most csak az aratógép-adatait idézem, hangsúlyozva, hogy bármilyen munkagép esetében elenyészően csekély arányú volt a tíz évesnél fiatalabb. Ekkor az állati erővel vontatott marokrakó aratógépek közül 6-ot írtak össze 1930 előttinek, 2-t pedig 1930 utáninak; a kévekötő aratógépek esetében ez az arány 53:9. A motorral működtetett 3 marokrakó és két kévekötő aratógép mindegyike 1930 előtti volt.

58 Ha azt mérlegeljük, hogy „sok" avagy „kevés" az 1942-ben Kisújszálláson talált mindösszesen 75 aratógép, egyértelmű válasz aligha lehetséges. Ahhoz elegendőnek látszik ez a mennyiség, hogy igazolva lássuk : az idősebb generáció szinte minden tagja valóban szerezhetett személyes tapasztalatot a gépi aratásról — ha nem is dolgozott géppel, láthatta munkában. Nem a véletlenen múlott tehát, ha csak pozitív adatot szolgáltatókkal találkoztam. Az ugyanakkor összeírt — s nyilván jól kihasznált — 58 gőzgép vagy benzinmotor meghajtású cséplőszekrény lényegesen nagyobb teljesítményéhez viszonyítva persze könnyű belátni, hogy a gabonaféléknek csak kis részét arathatták le géppel.

59 Mivel azonban az aratógépeknék a többsége bizonyosan a nagyobb parasztgazdaságokban 56 KéV, XXV. (1917. ápr. 22.) 16. sz. 3. 57 A „lelketlen gépügynökökről" részletesen: GRÜNER Leopold, 1932. 205. — L. még: ROTHMEYER Imre, 1936. 5. — Adatszolgáltatóim — elsősorban Szabó Lukács (szül.: 1892) — részletesen szóltak arról, hogy az 1928 körül Kisújszálláson megrendezett gépbemutatók sok gazdát megtévesztettek: nemcsak munkagépet, hanem traktort is vásároltak, a részletfizetés lehetőségét kihasználva. De becsapták őket: hamarosan a teljes vételárat követelték, aminek gyors tönkremenés lett a következménye. Részletesebb vizsgálatot kíván, hogy ez a „gépvásárlási láz" mennyire volt tömeges, a gazdatársadalom mely rétegeit érintette. Ennél is izgalmasabb azonban annak tisztázása, hogy a gépügynökök valóban csalók voltak-e, vagy a „kollektív emlékezet"' véli csupán megmagyarázhatónak a tudatos megtévesztéssel, illetve a hiszékenységgel a világgazdasági válság hatását. 58 ZSOLDOS István, 1988. 128—129. — Az 1981-ben készült, lényegesen terjedelmesebb kéziratos változat (Legújabbkori Történeti Múzeum Adattára — II. 2523 ltsz. 119—120.) a teljesebb adatsort tartalmazza, ezért ezt is figyelembe vettem. 59 Az egykorú gazdászati irodalomban közölt teljesítmény adatokat felhasználva, s egyhetes folyamatos üzemet feltételezve, durva becsléssel ugyan, de megkíséreltem a géppel learatható terület kiszámítását. (Számításaimhoz a SASS Gábor, 1931. közölte teljesítményadatok középértékét használtam.) Egy marokrakó aratógép napi teljesítményét 6 kat. holdnak vehetjük, a 11-é tehát 7 nap alatt 462 kat. hold. Egy kévekötő aratógép átlagos teljesítménye is 6 kat. hold, a 63 darabé tehát a 7 nap alatt 2696 kat. hold. Mivel 1938/39-ben 16 013 kat. hold, 1939/40-ben 9123 kat. hold volt Kisújszálláson a búza vetésterülete (ZSOLDOS István, 1988. 127.), a 3000 holdnyi géppel learatható földterület semmiképperi jelentéktelen! 487