Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Zomborka Márta: Tragor Ignác munkásságának néprajzi vonatkozásai

Vác, 1927, Pestvidéki ny. 154, (2) p. illusztr. 30 cm. Bibliog.: 144—145. p. Név- és tárgymutató: 146—151. p. A város történetével foglalkozó kötet szövege megegyezik a 26. szám alatt bemutatottal, ott Tragor bőségesebben tárgyalja korának viszonyait, ezért részletes ismertetést lásd lejjebb. 24. (Tragor Ignác szerk.): Váci dekameron. 1. köt. Vác, 1927, Pestvidéki ny. (158, (2) p. 23 cm. (Váci könyvek 16.) A szerzők között Tragor nem szerepel, de a 22 novella, elbeszélés, — melynek jórésze korabeli újságokban már megjelent —, jól árnyalja a város társadalmának képét. Találunk szüreti hangulatképet és búcsúi jeleneteket. 25. Tragor Ignác: Vác kis könyve — váci breviárium. Vác, 1928, ny. n. 377, (3) p. 17 cm. Szövege lényegében megegyezik a 23-as számmal, kiegészül egy útikönyvszerű ismertetéssel, mutatókat, hivatkozásokat nem tartalmaz. Mária Terézia 1764-es váci látogatásának programját ismertetve számol be egy ünnepségről, hol lúdnyak-szakításban versenyeztek a lovasok. A bemutatóban versenyfutás, halászat, és 30 molnárcsónak versenye is szerepelt (229. p.). Migazzi püspök szőlőmunkásokat telepített Vácra, jelentős segítséget és kezdeti adómentességet felajánlva. Tragor ismerteti a később elvárt adótételeket is (231. p.). Komlóskert ültetése, a fonóházi összejövetelek tiltása, úrbéri viták kötődnek itt még a püspök nevéhez (232, 243, 249. p.). A vásárok jelentőségéről szól (286. p.). 1849 után 50 cseh család beköltöztetéséről ad hírt, szántási szokásaik feltűnőek (311. p.). A Hétkápolna ismertetése más munkáihoz hasonló módon jelenik meg (372. p.). 26. Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monográfiája. Vác, 1928, Pestvidéki ny. 180, (4) p. illusztr. 1 térk. 29 cm. A város történetét dolgozza fel a megjelentetés idejéig, bőséges illusztrációval, irodalomjegyzékkel. A XVIII. sz. végéről szólva az okszerű állattenyész-^ tés megindulását taglalja. Görög és örmény kereskedők szerepét ismerteti. Utal a selyemhernyó-tenyésztés érdekében telepített szederfákra. Az 1771-es iparcikk-készítők összeírásából váci iparosokat, cikkeket, árakat közöl (101. p.). Jobbágyi terhek változása, földesúri jogok gyakorlása, új rendelkezések a szabad bormérésről, faizásról, makkoltatásról (104 p.). ír a házépítéshez adott uradalmi támogatás (telek, fa, zsindely, kő) megszűnéséről, az úrbéri terhek megváltásáért folytatott küzdelemről (105—107 p.). A jelentős görög kereskedőréteg kiváltságairól, Vác kereskedelméről közöl adatokat (112 p.). A XIX. sz. első felében zajló úrbéri perek sora fontos topográfiai adatokat, helyneveket tartalmaz (113—114 p.). 1814-ből közöl adatokat, mely szerint a püspök a „Mészárszékek Zsidó árendását sem tiltja el a Gyertya Mártástól és a Szappany Főzéstől" (119— 120 p.). Vác országos vásárait, a vásártartásban bekövetkezett változásokat ismerteti (119—120 p. és 154 p.). Részletesen ismerteti a város lakosságának megélhetési forrásait a XIX. sz. második feléből, majd az életmódra, a szokásokra, a szórakozásra, öltözködésre, nyelvjárásra vonatkozó ismereteit foglalja össze (134—139 p.). A filoxera pusztítását, s a helyiek védekezését idézi (140 p.). 4?