Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Gazdasági eszközök az abonyi Falumúzeumban

lódjon. Az ekekapa fogantyúját leszedte, olyat esztergált magának, ami jól beillett a kezébe. „A villákat, kapákat mind ő nyelezte meg. Előtte mindegyikünknek megnézte a hajlását, úgy állította be, hogy mindenkihez jól álljon hozzá a szerszám."

8 Tavasszal egy ásóval a hóna alatt ment a határba, nyomot vetett a megakadt víznek, kivezette a Krakóba, a község határán folyó csatornába. Mikor a front után szekér nélkül maradt, összeeszkábálta a szekeret és a lóhámot. Azután mikor egy kicsit összeszedte magát kicserélte megfelelőbbre, ősztől tavaszig bejárt a városba, az Olvasókörbe (7 km-re volt a tanyájuk). A Kisgazda Pártnak tagja volt. „A Tsz-be semmiképpen nem akart bemenni. Emiatt többféle zaklatásban volt része."

9 Egyszer elvitték az összes szalmát a tanyájáról. Nem tudott az állatok alá almot tenni. Akkor gondolta ki, szerkesztette meg és készítette el a szártépőt.

10 A szártépő durván összerótt lábakon álló fahenger. A henger egyik végére tönkrement szecskavágó hajtókerekét szerelte, a másikra pedig fafogantyúval ellátott, kisméretű hajtókart. A henger palástjába — hosszanti irányban — két sor háromszög keresztmetszetűre kovácsolt vasszöget vert. Az etetőnyílást két darab vastag falap képezi. A vízszintesen felszerelt lap belső élét fogazottan képezte ki. Föléje, átlós irányban került felszerelésre a másik falap, ezen a hengeren levőhöz hasonló vastuskó sor van. A szártépő az etetőbe rakott kukoricaszárakat a henger forgatásával foszlányokra tépte (8. kép). WERKZEUGE DER WIRTSCHAFT IN DEM ABONYER DORFMUSEUM Der Verfasser beschäftigt sich mit dem Grad des Versehens mit Werkzeugen und Geräten der Bauernwirtschaften als Maßstab der Modernisierung der Produktion. 9 UÔ. 10 Itt nem volt szokás a hegyes vidékeken gyakorolt falevéllel történő almozás. 485