Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Gazdasági eszközök az abonyi Falumúzeumban

a XX. század elején terjedt el. Azért szerették, mert mag-elosztását tökéletesnek tartották. Az ültető puskát kis területen alkalmazták (1. kép). A puska egy kihegyezett végű, kettéhajtható, bádoggal bevont faeszköz. A puskát azért használták, mert egyedül is lehetett vele vetni. A XIX—

XX. század fordulóján általánossá Kukoricaültető puska. vált a cukorrépa termesztése. A szántóföldbe géppel vetették el a répamagot. Kicsi darab földön három tagú, hosszú nyelű sorhúzóval készítették el a magágyat. A hegyes fogak árkot vontak, az árokba kézzel vetették el a magot, végül a sorhúzó fejének tompa felével behúzták az árkot. Betakarítás. Ebben a térségben a gabona levágása a 2. világháborút követe évekig, az arató-cséplőgép megj elenéséig kaszával történt. Az eszközváltás ebben az esetben egyszerűnek mondható. Annál bonyolultabb volt a szemnyerés valamint a szemtisztítás eszköz- és munkatechnikájának váltása. A cséplőgép első megjelenési formája a lóerővel működtetett, ún. járgány os gépforma volt.

2 Ez a gép a XIX. század közepén jelent meg. Mintegy 20 évvel később terjedni kezdett a tüzes cséplőgép. Az új cséplőgépek azonban nem szorították ki a nyomtatást. A XX. század első évtizedeiben nyomtattak, egyszersmint csépeltek járgányos, tüzes és az akkorra már terjedő2 Igaz, az abonyiak emlegetnek egy 2X2 méteres alapú, ládaforma cséplőgép-kezdeményt, de csak hallomásból hallották. 460