Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Zomborka Márta: Tragor Ignác munkásságának néprajzi vonatkozásai
Vác, 1912, Pestvidéki ny. 37, (3) p. illusztr. 1 mell. 23 cm. Az írás a 10. szám egyik fejezete, az ún. „Általános rész". 10. (Tragor Ignác): A Váci Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Vác, 1912, Pestvidéki ny. 225, (1) p. illusztr. 1 mell. 21 cm. (Váci könyvek 12.) A könyv bevezetőjében ismerteti a gyűjtemény létrejöttét, hányatott sorsát. Általános archeológiai áttekintést ad, az ismert váci leleteket bemutatja. A „Leíró rész" tartalmazza a korabeli kiállítás részletes ismertetését, termenként, szekrényenként, soronként haladva ír le minden egyes tárgyat. Ebből, s a közölt fényképekből egészen hű képét kapjuk a századelőn általános muzeológiai szemléletnek. A múzeum teljes anyagát felvonultató tárlat — egyben rendezett raktár — csak a nyomtatott anyagot, a könyv- és dokumentumgyűjteményt nem állítja ki. Mivel kifejezetten néprajzi jelentőségű tárgygyűjtés korábban nem létezett, az ásatások újkori anyagából, messzi népek Vácra került használati tárgyaiból, s néhány ünnepi, hitéleti vonatkozású, ajándékozás útján bekerült darabból állt akkor a néprajzi gyűjtemény. Éppen 1912-ben változhatott alapvetően a helyzet, ugyanis a Duna partmenti kotrásakor előkerült tárgyak egy része is a gyűjteménybe került, valamint államsegélyből vásároltak is néprajzi tárgyakat. A kerámiatárgyak termében leír Tragor öt kerámiaedényt (korsó, bögrék, játékkorsó), melyek a földből kerültek elő. Bemutat három XVIII. századi fafaragványt, melyekről ma már sajnos nem tudunk: Szűz Mária koronás alakja a gyermek Jézussal, Nepomuki Szent János, és egy festett Bachus-szobor. A fémtárgyak között sok az iparos szerszám, sarkantyú, zabola, ló- és öszvérpatkók különböző korokból. Két XVIII. századi pásztorfokos és egy ún. vajdafokos, valamint egy vincellérfokos volt a kiállításban. „Néprajzi tárgyak" J ként közel 50 darab látóképpel díszített dísztárgy, közöttük egy váci tolótaligát ábrázoló asztaldísz is látható volt. Ezt a kétkerekű eszközt fa modellen bemutatta egy helyi tanár is. A gyerekek és a felnőttek részére készített húcsúspálcá'kat a szerző egyetlen gyermeke, Tragor Margitka ajándékozta a múzeumnak. Kóspallagról egy örömágat, egy papírrózsákkal bevont lakodalmi jel vénypálcát állítottak ki. Az etnológiai anyagot egy mexikói bicska, afrikai kígyóbőr fogós hajítóbárd, egy azték isten terrakotta domborműve és indián sarkantyúk képviselték. Az ajándékozó utazók neve szerepel az ismertetőben. „Magyar népies cserépedények" címszó alatt 14 különböző funkciójú díszedényt mutat be többnyire származási helyükkel együtt. „Habáner" készítményként leír öt bokályt, 1745-ben készült az évszámos példány, díszífeményeik a leírás szerint jellegzetesek: virág, korona, péksütemény (M. S. bélyeg); csíkozás, szarvas és virág; tarka virágdíszes. Rendkívül gazdag céhes ipartörténeti anyagot állított ki a váci múzeum 1912-ben. Pecsétnyomók (97 darab az egyletiekkel együttesen), céhládák, behívó táblák, kiváltságlevelek. A Duna rakodópartjának 'kotrásakor lékvágó fejszék, bárdok, szekercék, csáklyahorgok, hajómalom-alkatrészek, s egy szurokserpenyő, mint hajó világító eszköz került elő. „Néprajzi tárgyak" felirattal aratási emlékkoszorúk, gyapjú-, selyem- és kenderfeldolgozó eszközök, fokos, bírópálca, juhászbot, 1830-ból kanászostor, óndíszes keszegi duda és a gajnai leány vásárról származó havasi kürt kerültek bemutatásra. 43
