Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

Van köztük olyan (itt be nem mutatott), mely sokkal kisebb méretben gye­rekeknek készült. A köteg külsején lefele fordított háromszögekkel és csillagok­kal jelezték a 24-es, majd 30-tól tízenként százig terjedő ásó mennyiséget a kö­tegben. 81 19. kép. Vasásó formák 1825-ből: a. bánáti ásó; b. különleges bánáti ásó; с debreceni ásó; d. győri ásó; e. győri ásó ormó nélkül; f. mecenzéfi vagy cigányásó; g. somogyi ásó; h. zempléni ásó; i. erdélyi ásó; j. tót-ásó. WATHNER J. 1825. nyomán. Ásóformák 1926-ból. k. győri ásó; szegedi kubikos ásó. PÖHM, S. 1926. nyomán. Egy évszázad múlva PÖHM, Simon Preis-Liste-je az abaúji Mecenzéf (Nizny-Medzev) készítményeit ajánlja 1926-ban. A győri és a szegedi kubikos ásót rajzban is bemutatja, mindkettőnek van ormója, sőt az utóbbinak megerő­sített köpűs változatát is gyártották. Egyiknek sincs viszont füle, ami arról ta­núskodik, hogy ezeket rugóval használták. Az árakat százanként adták meg 28—196 dkg súlyban és a legkönnyebb és legnehezebb ásó ára (csehszlovák ko­ronában) megháromszorozódott. 81 WATHNER, J. 1825. 47—48. és 21—22. tábla. A néprajz szakma hagyománya em­legette, hogy GYÖRFFY István szerint lesz olyan kor, amikor a munkaeszkö­zöket a huták, gyárak katalógusaiból tanulmányozzuk. íme elérkeztünk odáig! 439

Next

/
Thumbnails
Contents