Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

ásólapát 'ásó formájú, gömbölyű orrú vaslapát'.

29 Az ásó szó nyelvjárási szinten átkerült a románba: a§äu, valószínű román közvetítéssel az ukránba: arsüv, a szerb nyelvjárásokba: ársov, az erdélyi szász: ascTió.

30 Az átvétel ténye is az ásó elnevezés régiségéről tanúskodik. A felsorakoztatott adatok azt bizonyítják, hogy az ásó magyar vonatkozásban már elnevezésében is rendkívül nagy múltra tekint vissza és régebbinek látszik a kézi földforgatás másik két eszközénél, a kapánál és lapátnál. Ezt nemcsak az ás szavunk feltételezett finnugor eredete bizonyítja, hanem az is, hogy az összetételekben az ásó mindig a meghatározó; a kapával végzett munkára a régiségben és a nyelvjárásokban egyaránt használják az ás igét, fordítva azonban egyetlen példát sem találunk. Érdemes megjegyezni, hogy a kapával és lapáttal összefüggő nagymúltú földrajzi nevünk nincs, addig az áshoz kapcsolódik: Ásványráró, Tiszaásvány, Ásotthalom településnév és számtalan határrésznév.

31 Ilyen 1627: Ásás (Kelementelke, Maros-Torda ni); 1670: Nagyásas (Uzon, Háromszék); 1763: Ásás marton (Корее, Háromszék).

32 Zala megye földrajzi nevei között kilenc Ásás név található stb. és még hosszan lehetne folytatni. Az ásó részelnevezéseit elsőként HERMAN Ottó gyűjtötte össze nagy gondossággal Szegedről és Csongrádról, Legfeljebb azt lehet felvetni, hogy az egyik adatközlője Szeged város főmérnöke, a másik egy Csongrád-Sövényházán élő úr, akkor pedig aligha lehetett földműves vagy kubikos. Tudjuk azonban, hogy e táj értelmisége olyan mértékben ismerte a népi kultúrát, beszélte és ma is beszéli a nyelvjárását, hogy az adatait bizonyos mértékig ellenőrizve, azt hitelesnek lehet tekinteni. Nagy szótárjellegű munkájába

33 ezek az adatok nem kerül1. kép. A földhöz kapcsolódó kézieszközök sematikus ábrázolása, a. lapát; b. ásó; с. kapa. 29 UMTsz. 30 TAMÄS L. 1966. 31 KISS Lajos, 1988. 120—121. 32 SZTA. 1:459. 33 HERMAN Ottó, 1914. 426