Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Alsó-Garam mente földművelése

ültették be csemetével, és tovább használták a sorközöket, természetesen kapálniuk kellett a csemeték tövét is. Eltelt 5—6 év, míg a csemeték akkorára nőttek, hogy eltakarták a napot, akkor abbahagyták a föld művelését.

12 4. Művelési rendszerek A vizsgálható időben, a századfordulótól kezdve a gazdálkodás fő ága egyre inkább a növénytermesztés lett. Az 1770-es úrbéri szerződés összeírásában némely helyütt két

13 vetőre határozzák meg a vetés mennyiségét. A kettes vetésforgó esetén még jelentősebb volt a gazdálkodásban az állattartás a növénytermesztésnél, minthogy akkor a szántóhatárnak mindössze a fele szolgált jószág: búza-, rozs-, árpatermesztésre, másik felét az állatok járták, tehát legelőként hasznosították. Köztudott, hogy a termesztett növényeket legalább felerészben az állattartásra fordították.

14 A háromnyomásra való áttérés a XVIII. sz. végére tehető.

15 Amikor a gabona vetésterülete kettévált: őszire és tavaszira, ősszel búzát és rozsot vetettek, tavasszal árpát. A vetésterület megmaradó harmada nyomás, másnéven ugar maradt. Megjegyzendő még itt, hogy az őszi mindig az ugarba került. À XIX. sz.-ban azonban a kukorica és a burgonya térhódításakor általánossá vált a négyes forgó. Az ugarba ekkor is őszit vetettek, az őszi helyére ültetés került, az ültetés után vetették a tavaszit, a tavaszi pedig ugar maradt.

16 Fejsze. Kisújfalu (1974). ,Bóta" (balta). Kéménd (1974). 12 Vö. BALOGH István 1936. 13 OL U et С, Filmtár 4236. 14 OL U et С, Filmtár 4236. 15 KELETI Károly 1873. 16 A kapások terjedése nem is történhetett másként, csak az ugar rovására. 365