Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bellon Tibor: A Nagykunság földművelő gazdálkodása a XVIII–XIX. században

Györff

y nyomán ERDEI Ferenc volt, aki az alföldi tanyarendszert monografikus igényű tanulmányban mutatta be a maga történeti táji változatosságában.

7 SZILÁGYI Miklós Erdei nyomán vallja, hogy a mezőváros tanyás várost jelent. „A jellegzetesen mezővárosi szervezet a szántóföldi tanyák kialakulása következtében jött létre. Csakis ilyen termelési szerkezettel volt biztosítható a nagy határú mezővárosokban az egész határ rentábilis művelése, és így maradhatott meg a városi egység, ezért nem esett szét a nagy határ apró szórványtelepülésekre."

8 Györff y a tanya lényegét abban látta, hogy Alföldszerte olyan épület, vagy telep, amely a város, ritkán a falu külső határában van, nyáron a gazdasági munka központja, télen pedig rendszeresen a nagy jószágnak a telelőhelyeként szolgál.

9 Tehát elfogadhatjuk azt a meghatározást, hogy az alföldi mezővárosok gazdálkodása az árutermelő állattartás és a vele szoros összefüggésben álló földművelés kettős pillérén nyugvó településforma, melynek meghatározója a tágas határ, és a hozzá bérelt puszták sora. Ugyancsak elválaszthatatlan a mezőváros fogalmától a saját határon kiépült szántóföldi tanyarendszer, mely részben a legelő jószág tartására szolgál, részben pedig a földművelés üzemközpontja, összességében a tanyák a paraszti üzem határba telepített központjai. Szólnunk kell tehát röviden a tanyákról, hiszen az. utóbbi években megerősödött irántuk az érdeklődés. Ethnográfusok, gazdaságtörténészek, szociológusok, az urbanisztika iránt érdeklődők keresték a felvetődő problémákra a választ. Szolnokon, 1974-ben a Néprajzi Társaság konferenciát hívott össze, melynek egyik sarkalatos témája volt a tanyakutatás. Majd egy évtized múlva Nagykőrös adott otthont az újabb mezőváros-kutatás eredményei bemutatásának. Ebben az időben PÖLÖSKEI Ferenc szerkesztésében a kérdést sokoldalúan megközelítő tanulmánykötet is napvilágot látott.

10 A nagykun tanya a legrégebbiek közé tartozik, hiszen a Jászkunságban a polgári földtulajdon lehetővé tette a XVIII. század közepén ennek az intézménynek a kialakulását. Előzménye természetesen volt, hiszen a mezei kertek, mind Nagykőrös, mind Szeged térségében virágzottak már a XVI. században.

11 A Nagykunságban is vannak adatok arra, hogy a redempció előtt már ideiglenes jelleggel szállások létesültek a határban. MAKKAI László a szállások keletkezésében a nomád előzményeket meghatározónak tartja. Ügy fogalmaz, ha nem is honfoglaló magyarokkal, de mindenképpen a jászok és a kunok megtelepedésével hozható összefüggésbe a szállásforma létezése. „Az általuk behozott nagytermetű szarvasmarha lett a mezővárosi árutermelő pusztai állattenyésztés tárgya."

12 A kontinuitást az újabb szakirodalom ugyan nem vállalja, jóllehet elismeri, hogy a tanyásodás folyamata más-más formában ment végbe tájanként és városonként is. GYÖRFFY István a nagykun tanyát a határba kitelepített tüzelősóinak tartotta, „hol aztán a mezei életmód és a szükség folytán továbbfejlődött, kibővült és emberi lakássá is alkalmas lett. A nagykun tanya a nagykun házzal semmiféle genetikus összefüggésben nincs, mindegyik függetlenül fejlődött egymástól" 7 ERDEI Ferenc, 1942. 8 SZILAGYI Miklós, 1973. 2. 183. 9 GYÖRFFY István, 1910. 129. 10 Paraszti társadalom és műveltség a XVIII—

XX. században. Szolnok, 1974. I—

III., A magyar tanyarendszer múltja, szerk.: PÖLÖSKEI Ferenc, SZABAD György, Bp., 1980., Falvak, mezővárosok az Alföldön. Nagykőrös, 1986. 11 MAJLÁTH Jolán, 1943.; MÁRKUS István, 1943.; NÓVÁK László, 1986.; SZAKÁLY Ferenc, 1983. 12 MAKKAI László, 1976. 33. 341