Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Simon László: Középkori vaseszközök Nagykőrösről
ISMERETLEN LELÖHELYÜ, FELTEHETŐEN NAGYKŐRÖSI KÖZÉPKORI VASTÁRGY 102. Fejsze. Köpűje ovális, a penge kissé lefelé nyújtott. H = 14,5 cam, az él H = 8 cm, a köpű Á = 2,6—3,9 cm. Ltsz.: 70.5.1. (7. kép 2.) A fentieken kívül az Arany János Múzeum régészeti gyűjteményében fellelhető még néhány bizonytalan korú patkó, amelyek a református templom környékén, ill. a Mentővich u. 12. sz. alatti épület udvarán kerültek elő. Tudomásunk van a Siratóban (1. kép 13. lelőhelytől délre kb. 200 m-re) talált régi kardról, 43 továbbá más, ugyancsak az egykori református tanítóképző intézet és a gimnázium régiségtárában őrzött, feltehetően középkori és valószínűleg nagykőrösi származású vastárgyról. 44 * * * Rendeltetésük szerint a fenti tárgyakat hat csoportba oszthatjuk: háztartási eszközök, rögzítésre vagy díszítésre szolgáló egyszerű tárgyak, kézműves szerszámok, különböző gazdálkodási ágakkal kapcsolatos eszközök, lószerszámok és fegyverek. A legegyszerűbb és legáltalánosabb háztartási eszköz a kés. Az értékelhető példányoknak két fő csoportja található a közölt leletek között. Az Árpád-kori kések kivétel nélkül nyéltüskések: három egyenes (2. kép 4., 4. kép 2.), kettőnél a nyéltüske és a penge enyhe szöget zár be (4. kép 1.). A ikésőközépkori kerámiával együtt talált Homolytája dűlői kések között is volt egy nyéltüskés (6. kép 11.), de ekkor már a nyéllapos változat volt az általános. Az értékelhető leletek a Holl Imre által В típusúnak meghatározott kések közé tartoznak (6. kép 8—10.), amelyeknél a penge és a nyéllap szélessége megegyezik. 45 Hasonlóképpen gyakori vastárgyak a különféle fából készült alkotmányok, bútorok, ládák, koporsók, épületelemek összeállításához nélkülözhetetlen szegek (6. kép 1—5.). A vastagabb lécek, gerendák összekapcsolására használták az iszkábaszegeket (4. kép 8., 6. kép 17.). Láda vagy aj tó vasalás lehetett a ludasi templom omladékai között talált 2 db, kétfelé ágazó véggel bíró vaspánt (2. kép 9—10.). Hasonlókat talált Szabó Kálmán Kecskemét környékén, az Aranyegyház II. lelőhelyen 46 , de ismerünk ilyent a szepességi Zsaluzsányból is. 47 Itt kell megemlíteni az egyszerű vaspántból készített zárnyelveket is (3. kép 2—3., 7. kép 7.). A famegmunkálás eszközei, esetleg fegyverek voltak a bárdok. Az egyetlen ép példány kísérőleletek nélkül a Csókáserdő szélén került elő, keltezése ezért bizonytalan. A hozzá hasonló, fegyverként használt bárdok a 12—14. századból ismeretesek 48 , de egyoldalas, faragásra alkalmas rokonai 15—16 századiak. 49 Leletünk előkerülésének közelében, attól dél—délkelet felé 700 m-re van ugyan egy 12—13. századi település, ahol egy bárdszerű tárgy pengetöredéke is felszínre bukkant (7. kép 5.), de ugyanezen a lelőhelyen 15—16. századi kályha43 SIMON László 1992. Katalógus 11/14. 44 L. 1. jegyzet. 45 HOLL, Imre—PARADI, Nándor 1982. 68—78. 46 SZABÖ Kálmán 1938. 29. kép. 47 POLLA, Belő 1962. 138. kép. 48 KALMÁR János 1971. 25. kép. 49 TEMESVÁRY Ferenc 1984. 127. 333
